Itt tilos horgászni december 1-től

A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége helyi horgászrendjében már jó néhány éve szerepel az a szabályozás, amely a telelő halak védelmét célozva december 1-jétől február 28-ig teljes horgászati tilalmat rendel el egyes folyószakaszokon. Nézzük, pontosan mely területek is ezek.

Közismert, hogy bizonyos halfajok a téli időszakban kevésbé aktívvá, sőt, akár teljesen inaktívvá válnak. Ezek a halak ilyenkor élőhelyeik azon területeire húzódnak, ahol nyugalmi időszakuk biztosítva, védve van a hidegtől, az erős áramlásoktól. Ezek a helyek jellemzően a vizek mélyebb, sodrástól mentesebb, gödrös, visszaforgókkal tarkított területei, melyek mintegy téli szállásként szolgálnak a pontyoknak, a harcsáknak, a keszegféléknek és számos más halfaj egyedeinek. Ezeken a helyeken az uszonyosok olykor igen nagy tömegben, kis területre koncentráltan gyűlhetnek össze, téli nyugalmuk – köznyelvben vermelésük – segítése érdekében elfogadott gyakorlat a téli horgászati tilalom elrendelése. Békés megye folyóin összesen hét területen van érvényben téli horgászati tilalom, értelemszerűen ezeken a helyeken semmiféle horgászati tevékenység nem folytatható az adott időszakban. (Térkép a tiltott területekről ITT.)

 

Hármas-Körös, 30-34 fkm

 

A Hármas-Körös alsóvízén, Öcsöd közelében, az Őzény-, illetve Gyiger-zugi mentetlen holtágak, valamint a Kerekes-zugi mentett holtág vetületében lévő folyószakasz.

Letekintés az őzényi magaspartról – Fotó: Tószögi György

 

Fotó: Tószögi György

 

Az őzényi-kanyar jellegzetes fái, amit a 2017. év eleji jégzajlás letarolt – Fotó: Tószögi György

 

Hármas-Körös, 52,8-53,8 fkm

 

A Hármas-Körös felsővízén, a halásztelki vasúti hídtól (Szarvas-Mezőtúr vasútvonal) lefelé 1 km-en át.

 

Látkép a halásztelki vasúti hídról – Fotó: Lustyik Gábor

 

Fotó: Lustyik Gábor

 

Fotó: Lustyik Gábor

 

A 13 méter mély gödör akadói – Fotó: Lustyik Gábor

Fotó: Lustyik Gábor

 

Hármas-Körös, 57-61 fkm

 

A Hármas-Körös felsővízén Szarvas és Gyomaendrőd között, az úgynevezett „Kis-harcsás” és „Nagy-harcsás” kanyarokat magába foglaló folyószakasz.

 

A kisörvetői gátőrháznál a Hortobágy-Berettyó befolyóval szemben – Fotó: Lustyik Gábor

 

A Nagy-harcsás jellegzetes fái – Fotó: Lustyik Gábor

 

Fotó: Lustyik Gábor

 

Fotó: Lustyik Gábor

 

A Kis-harcsás akadói – Fotó: Lustyik Gábor

 

Hármas-Körös, 81-85 fkm

 

A Hármas-Körös felsővízén, Gyomaendrőd közelében, az úgynevezett „Kis-s” és „Nagy-s” kanyarokat magába foglaló folyószakasz.

 

A Kis-s szakadópartja – Fotó: Tószögi György

 

A Kis-s homokpadja alacsony vízállásnál – Fotó: Tószögi György

 

Hármas-Körös, 0,0-0,5 fkm

 

A Hármas-Körös „nullpontjában”, a Sebes- és Kettős-Körös összefolyásától lefelé 500 méteren húzódó folyószakasz.

 

Ahol a Hármas-Körös születik – Fotó: Tószögi György

 

Sebes-Körös és Berettyó torkolat

 

A Sebes-Körösön, a Berettyó folyó torkolatától felfelé 500 méteren, valamint a Berettyón, a torkolattól felfelé 300 méteren.

 

A legendás Berettyó-torok – Fotó: Tószögi György

 

Fekete-Körös, 0,6-2,0 fkm

 

A Fekete-Körösön a szanazugi gátőrháztól a 2. fkm-ig terjedő szakasz.

 

A Fekete-Körös kövezett szanazugi kanyarjai – Fotó: Tószögi György

 

Fotó: Tószögi György

 

Megosztás:

Címke: , ,