A Szeghalmi Járási Ügyészség halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélt el egy vésztői házaspárt – egy 52 éves férfit és egy 47 éves nőt –, akiknek mulasztása egy 17 hónapos kisgyermek halálát okozta még 2017 nyarán.
Az eset 2017. június 19-én történt, valamivel este 8 óra után. A tragédia akkor következett be, amikor az anya néhány percre egyedül hagyta a gyermeket, aki a szomszéd ház udvarán beleesett a fedetlen emésztőgödörbe és megfulladt. Az ügyészség kedden tárgyalta az eset részleteit.
A vádirati tényállás szerint szabad volt az átjárás L. Sándor háza és szomszédja között, ugyanis nem volt kerítés a két ingatlan között. A vádlottak udvarán egy befedetlen emésztőgödör is volt, amelynek teteje évekkel ezelőtt beszakadt, így veszélyforrást jelentett az arra járóknak. A vádlottak anyagi körülményeik miatt nem tudtak kerítést építeni az udvaruk köré, továbbá az aknát is csak részlegesen tudták befedni, amely évekig volt szabadon. Ezekkel a mulasztásokkal L. Sándor és neje megszegték az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 250/1997-es számú kormányrendelet 50 szakasz 3 bekezdését.
A Szeghalmi Járási Ügyészség halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat a szomszédban lakó házaspár ellen, akiknek az aknájába fulladt a kisfiú. Az előkészítő ülésen L. Sándor és neje elismerték felelősségüket a baleset kapcsán, beismerő vallomást tettek és sajnálatukat fejezték ki a kisfiú halálával kapcsolatban.
A vádlottak azt mondták, hogy házuk 1997-ben épült, akkor még kerítés is volt a ház körül, valamint az akna is betonnal fedett volt. Állításuk szerint a vállalkozó a ház építésekor befedte az udvaron található aknát, azonban nem tett bele vasat, így az egy év múlva, 1998-ban beszakadt. A házaspár hozzátette: az évek alatt a házhoz tartozó kerítés egy részét ellopták, amit ők a rendőrségen be is jelentett, ám anyagi helyzetük miatt nem tudtak pótolni.
A vádlottak kerítés hiányában többször próbálták befedni az aknát ideiglenes megoldásokkal (vashálóval, betongerendával, hullámpalával, linóleummal, valamint préselt lemezzel). Az évek alatt azonban ezeket is eltulajdonították az emésztőgödör tetejéről, így az évekig volt szabadon. A házaspár vallomásában kitért arra is, hogy minden közelben lakót, így a kisfiú szüleit is többször figyelmeztettek a veszélyforrásra.
A L. Sándorné arról is vallott, hogy a baleset előtt pár héttel, házimunka végzés közben kutyaugatására lett figyelmes, kiment az udvarra, ahol meglátta a 17 hónapos kisfiút az akna mellett. Az asszony rögtön odaszaladt hozzá, felvette, majd átvitte a szomszédba, ahol többen is tartózkodtak. L. Sándorné szólt az édesanyjának, hogy mi történt a fiúval és figyelmeztette a szülőket, hogy felügyelet nélkül ne engedjék ki a gyermeket. A kisfiú édesanya ekkor egy 10 év körüli lányra förmedt, hogy miért nem figyelt a kicsire. A vádlottak vallomásukban kitértek arra, hogy többször is látták a gyerekeket felügyelet nélkül az utcán szaladgálni. A házaspár hangsúlyozta: a szomszédok tudhatták, hogy veszélyes, ha a gyerek az udvarukra megy, ugyanis többször is szóltak nekik emiatt.
A tárgyaláson elhangzott az is, hogy a tragikus kimenetelű baleset elkerülhető lett volna, ha a két vádlott gondoskodik a szennyvíztároló biztonságos lefedéséről.
A házaspár mindkét tagját egy év hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság.
