A közlemény szerint a kutatás alapjai 2019-re nyúlnak vissza. Az első kísérletek lúdfűvel zajlottak a növénybiológiai tanszék közreműködésével, majd a biztató eredmények hatására a kutatás paradicsomra fókuszált. Marik Tamás saját kezűleg épített magaságyásban végezte az első kísérleteket, ahol már ekkor magkezelést alkalmazott.
Az egyetem 2024-ben elnyert Proof of Concept támogatása tette lehetővé a kísérletes eredmények molekuláris szintű alátámasztását. A kutatócsoport RNS-szekvenálást és más molekuláris és analitikai technikákat alkalmazott annak feltárására, milyen génexpressziós változások zajlanak le a növényekben a magkezelést követően. A kezelt paradicsompalánták már fiatal korban nagyobb méretet és magasabb fotoszintetikus pigmenttartalmat mutattak, hosszú távon pedig igazolhatóan nőtt a terméshozam is. Sikerült egyértelműen igazolni, hogy a kedvező eredmények valóban a magkezelés következményei.
A következő évben is elnyert egyetemi támogatás tette lehetővé, hogy elkezdjék vizsgálni a kezelőanyag szántóföldi növények vetőmagjaira történő kijuttatását, csávázási módszerekkel. A hosszú távú cél az, hogy a paradicsomnál tapasztalt növekedésserkentő hatás a búza, a kukorica és más szántóföldi növények esetében is elérhető legyen.
A szakember kifejtette, a magkezelés előnye, hogy a mezőgazdasági termelők számára egyszerűen kivitelezhető, például csávázógépben, és nem kell többször kijuttatni azt a növényekre. A fejlesztésnél három termékkoncepció körvonalazódott: egy paradicsomra optimalizált vetőszalagos megoldás, egy folyékony kezelőanyag áztatásos a magkezeléshez, valamint egy csávázószer, amely a nagyüzemi és a kistermelői felhasználást egyaránt kiszolgálhatja.
A készítmény egyik legfontosabb újdonsága, hogy nem passzív tápanyag-utánpótlásra épül, hanem aktív hatóanyaggal dolgozik, amely célzottan indít el a növényben olyan folyamatokat, amelyek a növénynövekedést és a terméshozam fokozását segítik. Emellett alternatívát kínál a mikrobiális oltóanyagokkal szemben, mivel mikroorganizmusok kijuttatása nélkül, a növény saját génjeinek aktiválásán keresztül fejti ki hatását.
A kutató szerint a vetőszalagos módszer különösen vonzó lehet a kiskertekben, míg a legnagyobb piaci potenciál a csávázószerben rejlik. A tervek szerint az első prototípusok már 2026-2027-ben elkészülhetnek, amelyeket a piaci bevezetés előtt még széles körű tesztelésnek vetnek alá.
Forrás: MTI
