Tóth István Békéscsabán született. Tanulmányait Szegeden végezte, ahol diplomáját hegedű, szolfézs szakos tanárként kapta. 1968-tól nyugdíjazásáig tanított a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskolában, nyugdíjazása után pedig még Újkígyóson és Vésztőn.
Pályáját áthatotta a zene szeretete, a hangszeren való játék örömét számtalan növendékének adta át. Évtizedek alatt több tanítványa választotta hivatásául a muzsikálást, a zene közvetítését.
Pedagógiai munkáját a gyermekek magas színvonalú képzése, tanítása jellemezte. Zenei nevelésében a tehetséggondozás mellett mindig fontosnak tartotta, hogy az átlagos képességű gyerekek is lehetőséget kapjanak a muzsika megismerésére és megkedvelésére. Tanítványai díjazottjai voltak számos megyei, területi, országos versenynek.
A város, a megye zenei életének aktív résztvevője volt. Hosszú évekig iskolája vonós tanszakának vezetőjeként összetartotta a megye hegedűs-életét, rendszeres továbbképzéseket, bemutatóórákat szervezett.
A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar alapító tagja és koncertmestere, a tizenhat tagú Békéscsabai Vonós Kamarazenekarnak szintén az alapítója és koncertmestere, művészeti vezetője volt. A vonószenekar 20 éves működése alatt Békéscsaba Város Kultúrájáért kitüntetést vehetett át.
Tóth Istvánnak hála, ezzel az együttessel ápoltunk nagyszerű kapcsolatot a vonós kamarazenei interpretálást világszínvonalúan művelő Liszt Ferenc Kamarazenekarral, és magas szintű kurzusaikon rengeteget tanulva mélyedhettünk el a különböző művek technikai, zenei kidolgozásában.
A Békéscsabai Jókai Színházban is számos zenés darabban működött közre hegedűsként pályafutása alatt. A Balassi Néptáncegyüttest is sok éven át kísérte prímásként pályája elején.
Tóth István pályáját az alapos szakmai felkészültség, a kitartó, magas színvonalú pedagógiai tevékenység, a zene iránti alázat jellemezte. Munkáját több alkalommal jutalmazták állami és városi kitüntetéssel, 1998-ban és 2002-ben kollégái javaslatára az „Év tanára” díjat vehette át a zeneiskolában.
