1974-ben egy 29 éves, ifjú magyar építészmérnök kitalálta, hogy egy kisebb kockákból álló nagyobb kockában hogyan is mozgathatná a kisebb kockákat a teljes konstrukció megborítása nélkül. Megszületése után a Rubik Ernő által kiötlött kocka sokak életét bearanyozta, vagy épp ellenkezőleg, megkeserítette már.
Az alapvetően játékként számon tartott találmányt a középiskolai matematikai kísérletektől a komoly számítástechnikai kutatásokig rengeteg vizsgálatnak alávetették. A múlt héten a Michigani Egyetem hallgatói méret tekintetében emelték a tétet, amikor megépítették a világ legnagyobb szabadon álló Rubik-kockáját. Tulajdonképpen az ötletgazdáéhoz hasonló problémával kellett nekik is megküzdeniük: hogyan tudnák forgásra bírni a kockákat. Éppen csak az akadály oka volt teljesen más.
Nem elég ugyanis megnövelni méretet, mivel a terjedelemmel együtt a súrlódás is erősödik. Ezzel együtt ekkora objektumnak a megragadása szintén bajos, ki kellett találni, egyáltalán hogyan tudják megmozdítani az elemeket. Két mérnök csapat három évig dolgozott pusztán a megmarkolás és a súrlódás problematikáján. A videóból látszik, hogy kínlódásaikat végül mégiscsak siker koronázta.
forrás: gyartastrend
