A nap sztorija – A Rubik-kocka

Az 1980-as évek elején a 10. számú Általános Iskola udvarán a szünetekben a lelkes kisdobosok és a még lelkesebb úttörők nem fociztak, nem kergetőztek és nem ugróiskoláztak, hanem ki egyedül, kik kisebb csoportokban az új őrületet, a bűvös-kockát tekergették. Mivel ez a klikkesedés és/vagy elmagányosodás ellentmondott a szocialista emberkép modelljének, ezért az iskola igazgatója rövid úton megtiltotta a játékszer iskolában való használatát, sőt az intézmény területére való behozatalát is. Azonban a döntés ellenére a Rubik-kocka akkor már régen elindult világhódító útjára. Feltalálója, ifjabb Rubik Ernő fejében ma 44 éve, 1974. május 19-én született meg a játék ötlete. Mai időutazásunkban a máig népszerű játék történetét ismerhetjük meg. Tartsanak velünk a hosszúhétvége első napján!

 

 

A feltaláló

Az 1944-ben született az idén 74 éves Rubik Ernő, édesapja a repülőgép-tervező Rubik Ernő volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd az Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) belsőépítészetet tanult 1971-ig. Ezt követően építész-tervezőként dolgozott és tanított az Iparművészeti Főiskolán. Manapság a Rubik Stúdió vezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Felmerül a kérdés, hogy egy korszakalkotó zseni mivel játszott gyermekkorában. A kérdést az egyik portál is feltette. A válasz: „Mindennel, ami körülöttem volt. A játék nem különösebben eszközigényes dolog, inkább egy hozzáállás; mindennel lehet játszani, egyszerű kavicsokkal is. Persze a játéknak különböző megnyilvánulásai vannak: aki introvertált, az egyedül játszik, mások társas formában, de bárhogyan is, a játék fontos része a személyiségfejlődésnek. Én magának való kisfiú voltam, aki jól elvolt egyedül mindenfélével, farigcsáltam, hajót építettem apám szerszámaival.”

 

Az ötlet

A prototípus (forrás: buvoskockak.hu)

Rubik Ernő fejében 1974 május 19-én született meg a méltán világhírűvé vált Rubik-kocka ötlete. Eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszközt kívánt létrehozni a diákjainak, és először egy 2x2x2-es élfelosztású kockával kísérletezett, mígnem megalkotta az oldalanként kilenc négyzetet tartalmazó kockát, amelynek oldallapjai más-más színűek és három tengely körül elforgathatóak. Akkor ismerte fel, hogy ez a kocka logikai játékra is kiválóan alkalmas, hiszen a forgatásokkal milliárdnyi színkombináció hozható létre, miközben a cél a kiindulási helyzet, vagyis az egyszínű oldallapok visszaállítása.

 

 

A bürokrácia útvesztőjében

A feltaláló 1975. január 30-án adta be a kocka, vagyis térbeli logikai játék szabadalmát, és a Magyar Szabványügyi Hivatal hivatalosan 1976. október 28-án vette szabadalmi listájára.

Részlet a szabadalmi leírásból: „A találmány lényege abban van, hogy a nagy kockát alkotó 27 elem, szétszedés, tehát a nagy kocka megbontása nélkül hozhatók új helyzetbe, aminek eléréséhez, egyetlen homológ művelet: a nagy kocka bármelyik lapját alkotó kilenc kis kockának elforgatása szükséges.”

Az eltelt időből látszik, hogy a diplomatatáskás elvtársak nem érezték vagy talán nem értették a játék lényegét.

 

Rubik Ernő az 1980-as években (forrás: mostmagazin.hu)

 

Rubik Ernő a találmányát már 1975 márciusában átadta a Politechnika Ipari Szövetkezetnek – a később Politoys néven működő vállalatnak – hasznosításra, de az csak két év múlva kezdte el gyártani.

1975 végén az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a találmányt, mint oktatási segédeszközt. Bár az 1978-as BNV-n elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját, az akkori Nürnbergi Játékvásáron még senki sem figyelt fel rá.

1979 júniusában az Observer című lapban megjelent egy cikk Hatoldalú varázslat címmel, és még ebben az évben a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapján is szerepelt a kocka.

1980-ban négymillió, a következő évben már hétmillió bűvös kockát gyártott a Politoys, miközben a Távol-Keleten már javában hamisították. A kockát már 16 országban árusítják.

1980-81-ben több országban volt az év játéka, klubokat, egyesületeket, versenyeket szerveztek kedvelői számára.

A kocka 1981-ben bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumába is.

 

 

 

Az isteni szám

A logikai játék titka már az 1979-es világpremier óta foglalkoztatta a kutatókat, akik az összesen több mint 43 trillióféle kezdő pozícióból próbálták megtalálni az “isteni számot”, azaz, hogy legfeljebb hány lépés kell a kocka kirakásához. A választ egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült szuperszámítógépekkel megtalálnia, ezek szerint a “bűvös szám” a 20, azaz legfeljebb ennyi lépés szükséges a kocka kirakásához, azonban a kombinációk többsége 15-19 lépésből is kirakható.

 

A rendszerváltás után

Mint tudjuk a proletárdiktatúrának nem volt erőssége a piaci mechanizmusok követése, így a sikert sem tudták értékelni az elvtársak. Rubik Ernőre furcsán néztek, nem értették gondolatait. Munkásságát inkább csak tűrték, de semmi esetre sem támogatták.

A legbonyolultabb bűvös-kocka (forrás: freedee.blog.hu)

A feltalálót csak az 1990-ben bekövetkező rendszerváltás után ismerték el. Utána viszont számolatlanul kapta a díjakat, melyek közül kiemelkedik a 2007-ben átvett Kossuth-díj.

Fontos állomás, hogy a kocka a 2012-es Nemzeti alaptantervben az alsó tagozatosok számára előírt közműveltségi tartalmi elem lett.

2014-ben a Rubik-kocka születésének 40. évfordulója alkalmából az egyesült államokbeli Jersey Cityben, a Liberty Science Centerben Beyond Rubik’s Cube (Túl a Rubik-kockán) címmel vándorkiállítás indult útjára, amely hét éven át járja be a világ tervezéssel és tudománnyal foglalkozó múzeumait. A kiállítás középpontjában a kocka lesz, de fő témája az emberek világa, „a világ, amelyik befogadta, amelyre hatott”.

 

 

Összegzés

Az 1980-as évek legnagyobb sikerű fejtörő játékából világszerte több mint ötszázmillió példányt adtak el, és népszerűsége mindmáig töretlen.

Számos filmben jelent meg az egyes szereplők magas intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt.

A kocka ihletet adott a divat, az építészet, a zene, a filmek, színdarabok és politikai beszédeknek. Van is egy külön művészeti mozgalom, a Rubikubism.

A siker titkát firtató kérdésre Rubik Ernő a következő kérdéssel válaszolt:

„Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása: hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is.”

 

Köszönjük, Rubik Ernő!

Megosztás:

Címke: , ,