Megtéveszthetik a magyar fogyasztókat étkezési almára hirdetett akcióikkal az áruházláncok, mert gyakran az olcsó és gyenge minőséget próbálják így eladni. Ilyenkor sok vásárló az alacsonyabb árakra bukik, és nem vevő a valamivel drágább, de sokkal jobb minőségre. Az almatermelők az akciókon sokszor veszítenek, mert nekik is alacsonyabb árakon kell beszállítaniuk, de többnyire bevállalják a veszteséget is, hogy az üzletláncoktól további megrendeléseket kapjanak.
Kilónként 249 forintos áron hirdetett szeptember végén óriásplakátokkal is megtámogatott almaértékesítési akciót az Auchan, de más áruházláncok is gyakran élnek hasonló vevőcsalogató fogásokkal. A 249 forintos összeg a mai fogyasztó árak alsó határát jelenti, mivel a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) adatai szerint a kiskereskedelmi árak most kilónkénti 250-500 forint között mozognak.
Az ár függ a fajtától és a csomagolástól is, de elsősorban a minőség határozza meg – közölte az agrárszektor.hu-val Apáti Ferenc, a FruitVeb alelnöke. Az almánál a legértékesebb méret a 70-90 milliméteres, ezért a 70-es alattiak kicsiknek, a 90-100-as felettiek túlméretesnek számítanak, így az alacsonyabb árkategóriába tartoznak. Szintén az olcsóbb ársávba sorolható a gyengén színeződött vagy felületi hibás II. osztályú alma is, amelyből az alelnök szerint gyakran az akciós termékek lesznek. A kereskedelemben azonban sokszor akcióznak a 70-es méret alatti és a 100-as feletti almákkal is.
Az alacsony jövedelmű magyar fogyasztók nagyon árérzékenyek, így vásárláskor náluk az elsődleges szempontot az ár képezi, és csak ezután következik a minőség. Ezért amíg tartanak az akciók, Apáti Ferenc szerint sok fogyasztó az olcsó és gyenge minőséget keresi, vagyis nem veszi a drágább, de még bőven megfizethető árú almákat. Így tehát az áruházláncok az akciókkal sokszor a gyengébb minőségen próbálnak túladni, és nem a jó minőségű almák vásárlására ösztönzik a vevőket.
Nem mindig kedveznek az akciók a termelőknek és a beszállító kereskedőknek sem, mert a gyümölcsöt ilyenkor olcsóbban kell eladniuk. Az akciós almán általában nincs sok hasznon, sőt az értékesítés egyenesen veszteséges lehet, de a piaci szereplők ezt a veszteséget időlegesen inkább „benyelik”, hogy az áruházláncoktól további megrendeléseket kapjanak. Emellett az akciók háttérbe szorítják a jó minőséget előállító almatermelőket, ezért a túlzottan sok akció sem a piacra, sem a termelési színvonalra nem hat kedvezően.
A magyar étkezésialma-árakat is a nagy európai piac határozza meg, és erre egy-egy hazai ágazati szereplőnek semmilyen érdemi ráhatása nincs. Az I. osztályú étkezési alma kilónkénti nettó termelői ára általában 40-140 forint között mozog, idén pedig 100-120 forint körül alakul a gyengébb európai termés miatt. Így a mostani felvásárlási árakra - tette hozzá az alelnök - nem lehet panasz. Az árviszonyokból olyan években származhatnak komoly gondok, amikor az árak a jelenlegi felét teszik csak ki.
A termelői árakra a kereskedőknél, illetve az úgynevezett termelői-értékesítői szervezeteknél (TÉSZ-ek) tárolási, válogatási, csomagolási és szállítási költségek rakódnak. A tárolás kilónként 25-40, a válogatás 6-10, a csomagolás 20-45, a szállítás pedig 5-20 forintot tehet ki. Így a gazdálkodóknál megtermelt almára a fenti négy tételből kilónként összesen 60-100 forint úgynevezett posztharveszt (betakarítás utáni) költség rakódhat. Az almát a kereskedők és a TÉSZ-ek általában 150-300 forintos áfa nélküli, nettó kilónkénti árakon szállítják be a kiskereskedelembe, ahol - a 27 százalékos áfát is figyelembe véve -250-500 forintos bruttó fogyasztói árú termékek lesz belőlük.
Átlagos években a betakarított, I. osztályú érkezési alma kilónkénti önköltsége 40-50 forintot tesz ki, de gyengébb termésnél 70-90 forintra is ugorhat. A termelési költség a termőkorú ültetvényeknél 2,0-2,5 millió forint hektáronként, ezért ilyen ültetvényekben el kell érni a 40-60 tonnás hektáronkénti terméshozamot, hogy a kilónként 40-50 forintos alacsonyabb önköltséggel lehessen számolni.
Egy hektár szuperintenzív almaültetvény telepítési költsége ma 11-13 millió forint, de egy-egy intenzív ültetvény is 4-6 millió forintba kerülhet. Aki viszont ilyen magas színvonalú területeken termel, 40-60 t/ha-os átlaghozamot szüretelhet le, és legalább 80 százalékban étkezési minőséget állíthat elő, míg a fennmaradó 20 százalék ipari minőségű lehet. A termelés kockázata időjárási okokból nagy, de magas színvonal mellett az almatermelésből így is jól ki lehet jönni.
Apáti Ferenc szerint azonban a gond nálunk az, hogy a termelési színvonal nagyon alacsony, így a 26 ezer hektárnyi hazai almaültetvényből csak 15-20 százalék igazán hatékony. A területek 50 százaléka elavult és korszerűtlen, ahol fele- vagy harmad akkora hozamokat lehet csak elérni, és a veszteséges termelés csak a támogatásokkal együtt hozhat némi nyereséget. Az ültetvények fennmaradó mintegy 30 százaléka a kettő közötti, közepes színvonalú ültetvény, ahol a gazdálkodók évente változó sikerrel hol nyereséget, hol veszteséget realizálhatnak.
Ma az öt legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben termesztett hazai fajtacsoportba a Gala, a Red Delicious, a Golden, a Jonagold és az Idared tartozik. Az áruházláncokba csak a legnagyobb TÉSZ-ek és kereskedők képesek beszállítani, mert az üzlethálózatok elvárása, hogy partnereik nagy mennyiséget, folyamatosan (akár 52 héten keresztül), jó és egyöntetű minőségben értékesítsenek. E követelményeknek pedig csak azok tudnak megfelelni, akiknek nagy árualapjaik, illetve tároló-, válogató- és csomagolókapacitásaik vannak.
Magyarországon az áruházláncok az étkezési alma 50-60 százalékát értékesítik. A fogyasztói piacokra, a kispiacokra és a kisboltokba általában a nagybani piacról kerül az áru, ahol főként a kisebb közvetítő kereskedők, vagy közvetlenül a termelők értékesítik almájukat.
forrás: agrarszektor.hu
