A felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága a közlemény szerint az agyi sejtek – elsősorban idegsejtek – pusztulásával járó folyamatokat az eddigi gyógyszerek és kezelések nem akadályozzák meg, ezért az olyan demenciával, illetve a mozgási funkciók leépülésével járó betegségeknek, mint az Alzheimer-, Parkinson-, Huntington-kór, amiotróf laterális szklerózis, prion betegségek, nincs oki terápiája.
Új felismerés, hogy valamennyi ilyen betegségben kialakul az agyszövet krónikus, elhúzódó gyulladása, amit a klasszikus gyulladásgátló gyógyszerek nem tudnak meggátolni. Ezért a konzorcium célkitűzése az volt, hogy egy viszonylag új receptorfehérje, a szigma-1 aktiválására alkalmas vegyületeket azonosít, valamint újakat is tervez, majd megvizsgálja ezek élettani és farmakológiai hatásait.
Fizikusok, vegyészek, gyógyszerészek, biológusok, orvosok egymásra épülő, összehangolt munkájának eredményeképpen négyezer vegyületet tartalmazó saját könyvtárukból, illetve a tervezett új molekulák közül sikerült több olyan új vegyületet azonosítani, és tiszta formában előállítani, amely számos pre-klinikai kísérletben sejtvédő és gyulladásgátló hatású, valamint a vér-agy gáton át képes bejutni az agyba. A hatóanyagok egy része sejtosztódást gátló hatással rendelkezik, míg a vezérvegyület epilepsziásgörcs-gátló hatást is mutat.
A kifejlesztett gyógyszerhordozó rendszerek között találtak olyat, amely elősegítette a vezérvegyület hatékonyabb bejutását a központi idegrendszerbe. Az orron keresztül alkalmazott készítmény lehetővé teszi a fejlesztés alatt álló hatóanyag közvetlen bejuttatását az agyba a vér-agy gát megkerülésével. A 15-20 éve egymással szoros együttműködésben hasonló kutatásokkal foglalkozó csoportok folytatni kívánják az idegrendszeri betegségek megelőzésére és kezelésére potenciálisan alkalmas gyógyszerjelölt anyagaik fejlesztését.
Az SZTE és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat keretében működő SZBK 11 kutatócsoportjának közös projektje 720 millió forint uniós támogatással valósult meg.
Forrás: MTI
