Köztük sokan olyanok is, akiknél maga a fertőzés nem okozott olyan súlyos légúti panaszokat, hogy kórházi ápolásra, pláne lélegeztetésre szorultak volna. Ők azok, akik elvben hetekkel, hónapokkal a felgyógyulásuk után is fura neurológiai tünetekre panaszkodnak, kezdve az olyan, nehezen körülírható tünetekkel, mint a ködként leírt zavarodottság, amitől gyakran csak keresik a szavakat, az olyan rémisztőkig, mint a végtagzsibbadás, amitől akár azt is gondolhatják, hogy mindjárt szívrohamuk lesz, vagy összeomlik a keringésük.
Vagy szimplán csak nyomottak, feszültek, esetleg PTSD-tüneteik vannak.
Elizabeth Cooney a Statban megjelent riportja szerint a szakértők becslései alapján a covidból felépülők akár egyharmadánál is jelentkezhetnek ilyen neurológiai ésvagy pszichológiai tünetek. Ez alapján pedig egyre inkább az a tudományos konszenzus van kialakulóban, hogy a betegség tartós hatással lehet a fertőzöttek agyára. A tünetek olykor fizikaiak: fejfájás, szédülés, vagy olyan mértékű izomgyengeség, ami kvázi bénulást okoz. Máskor lelkiek: szorongás, depresszió.
– Ez nem csupán akut probléma, könnyen krónikus betegséggé válhat – mondta Szymczaknak Wes Ely, a neves Vanderbilt Egyetem kutatójának, akinek a kutatási területe az intenzív kezelések során fellépő delíriumos állapot. – Ezek a problémák nem múlnak el a kórházi kezelés végével – mondta.
Az ilyen neurológiai tünetektől szenvedők szenvedését csak fokozza, hogy mivel egy csak bő fél éve ismert betegségről van szó, sejtésünk sincs, hogy tüneteik, ha egyáltalán, mikor múlhatnak el. Pedig ezek a tünetek rengeteg embert érintenek.
– Azt mondhatnánk, hogy nagyjából a klinikai tüneteket produkáló fertőzöttek 30-50 százalékánál alakulhat ki mentális betegség valamilyen formája. Ez lehet szorongás vagy depresszió, de lehetnek olyan kevésbé specifikus tünetek is, mint az alvászavar, fáradékonyság. Vagy csak az érzet, hogy valami nincs teljesen rendben, hogy nem képesek legjobb képességeik szerint teljesíteni sem szellemileg, sem fizikailag – mondta Teodor Postolache, a Maryland Egyetem orvosi karának pszichiáterprofesszora.
Ely professzor szerint a legsúlyosabb betegek mentális egészségén maga a kezelés is ront. Ők azok, akiket az intenzív osztályokon a gépi lélegeztetéshez durván benyugtatóznak, és akiknél az alacsony véroxigénszint eleve idegkárosodást okozhat. Őket, ha túlélik, a gépről lekapcsolva is még el kell különíteni. Az elkülönítés magányában pedig csak súlyosbodnak mentális tüneteik. Hozzátette: vagy PTSD-jük lesz, vagy szorongás, depresszió, kognitív zavarok, esetleg ezek valamilyen kombinációja lép fel.
De hogy mi lehet a megfelelő kezelése és megelőzése az ilyen neurológiai-pszichiátriai tüneteknek? Erről még nagyon kevés az ismeret, mivel ezzel alig értek rá eddig foglalkozni.
– Olyan ez, mint amikor tüzet próbálnak oltani. Mivel mindenki a tomboló tűzvésszel van elfoglalva, nincs idő a szikrákkal foglalkozni – mondta a Coloradói Egyetem orvosi fakultásának neurológus professzora, Victoria Pelak, akinek a hasonlatában a szikrák az idegrendszert jelképezik, a tűzvész pedig a gyulladást, amit a covid egyre több jel szerint nem csupán a tüdőben, hanem minden szervünkben okoz a szívtől az agyig.
Forrás: 444.hu
