Az elmúlt év őszén igen szép számban tartózkodtak vadludak a tavak környékén. A novemberi vonulási csúcs idején 41 ezer példányt számoltunk, többségük nagy lilik volt. Később, a hidegebb idő beálltával számuk folyamatosan csökkent, s a mélypontot januárban érte el, amikor egy hétig kisebb hótakaró borította a tájat és az állóvizek is befagytak. Mintegy négyezer példány azonban még ekkor is kitartott, ők a halastavak jegén éjszakáztak.
Január második felétől számuk ismét lassú növekedésnek indult és az elmúlt napokban már megközelítette a húszezret. A nagy lilikek mellett néhány száz nyári lúd is itt tartózkodik, de ezek többsége az itt költő példányokból kerül ki. Ők már a költőhelyek környékén mozognak, s hamarosan megkezdik a fészeképítést. A ritkább lúdfajok közül megjelent egy tucatnyi vörösnyakú lúd, s megfigyeltünk egy apácaludat is.
A lúdcsapatok a nappali órákban leggyakrabban a halastavak környéki legelőkön táplálkoznak. Különösen kedvelik azokat a részeket, ahol a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szürkemarha gulyája legelt a múlt év folyamán. Ilyen például a Kisvátyon-puszta és a Simotai-legelő. Pihenni és éjszakázni a Begécsi- és a Biharugrai-halastavakra járnak.
Mivel az időjárás kora tavaszira fordult, így a vadludak számának további növekedése várható. Jellemző, hogy a tavaszi vonuláskor sokkal rövidebb ideig tartózkodnak nálunk, mint ősszel. Ilyenkor ugyanis már sietnek vissza északi költőterületeikre, hogy minél előbb megkezdhessék a fészekrakást.
A nagy vadlúdtömegek vonzzák az itt telelő rétisasokat, az elmúlt napokban mintegy húsz példányt számoltunk. Közülük a nálunk költő példányok már a fészeképítéssel foglalkoznak, sőt egy részük le is kotlott.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
