A kereszténység Húsvétkor ünnepli Jézus feltámadását, egyben ez a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Magyar nyelvű elnevezése onnan ered, hogy ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való tartózkodás időszaka.
A Britannica Hungarica így írja le a húsvét eredetét: „A keresztény ünnep köré népszokások is szövődtek. Ezek közül sok az ősi európai és közel-keleti pogány tavaszünnepek szertartásaiból és jelképrendszeréből ered, csak később hozták kapcsolatba a feltámadás gondolatával”.
A Magyar Nagylexikon pedig így ír róla: „A húsvét ünnepében a tavaszünnep és a pogány meghaló és feltámadó istenek ünnepeinek szokásai keverednek”.
Akárhogy is vezetjük le, jellemezzük ezt az ünnepet, a magyar szokások közül a húsvéti locsolkodás a legismertebb, a húsvétról talán ez az egy, ami mindenkinek azonnal beugrik.
A hagyományok szerint a fiúk reggel elindultak meglocsolni a lányokat, akik igyekeztek elbújni előlük. Akit megtaláltak azt egy vödör vízzel jól megöntözték. A locsolkodás illatosnak mondott vízzel, viccesnek gondolt versikével, kvázi adománykérés céljából kifejezetten modern szokás. A hagyomány a kereszteléshez köti az eredetét, és ahhoz a legendához, amely szerint a Jézus feltámadásának hírét vivő asszonyokat a zsidók locsolással próbálták elhallgattatni.
Napjainkban azonban egyre inkább jellemző, hogy aki csak teheti, pihenéssel tölti a húsvétot. A wellness hotel bárjában pedig a sonka és a tojás mellett a locsolkodás már el-elmarad.
