Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. A Halloween szimbóluma hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az úgynevezett Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
Az internet, a televízió és a médiumok közreműködésével a legtöbb országban ma már ismerik a Halloween ünnepét. Felnőttek és gyerekek ezen az éjjelen rémisztő jelmezekbe bújnak, kísértet történeteket mesélnek, mulatnak és természetesen töklámpásokat faragnak. De mi a helyzet Magyarországon? Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk, Nagy Adriennt, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum néprajzos-muzeológusát kérdeztük.
– Mióta "divat" Magyarországon átvenni más országok szokásait, ünnepeit?
– Az ünnepek, szokások elterjedtségének kérdését nem országhatárokhoz kapcsoljuk, sok esetben nem húzhatunk éles határvonalat egy-egy jelenség előfordulási helyét illetően. Ezenkívül a hagyományok változhatnak, új elemekkel bővülhetnek, sosem állandóak. A Halloween Európa-szerte egyre népszerűbb. A 2000-es évek eleje óta megfigyelhető népszerűségét a média, a popkultúra hatásának tulajdonítjuk, ugyanakkor az ünnep gyökerét a kelta hagyományokban találjuk, egyes elemeit pedig a mi hagyományainkban is felfedezhetjük. Az alakoskodás, az álcázás a Kárpát-medence népeinek ünnepeiben is gyakori szokáselem volt, töklámpást pedig Luca napkor készítettek, elsősorban egymás ijesztgették a faragott Luca-tökkel. Hazánkban november elseje mindenszentek ünnepe, mely a katolikus egyházban az üdvözült lelkek emléknapja, november másodika pedig halottak napja. Manapság mindkét napon a halottainkra emlékezünk, ellátogatunk a temetőbe, gyertyát és koszorút helyezünk a sírokra. Halloween az angolszász területeken a mindenszentek napját megelőző estén van, tulajdonképpen annak az előestéje. Utóbbi, véleményem szerint el tud különülni a másik két ünneptől.
– Mennyire van a magyarok köztudatában a Halloween mint ünnep? Mit szoktak ilyenkor csinálni az emberek idehaza?
– Mint ünnep kevéssé elterjedt, inkább külsőségekben él, a gyerekek például nem járnak ekkor házról házra édességeket gyűjteni, mint ahogy az amerikai filmekben látjuk. A Halloween jegyében tökfaragással, jelmezek készítésével kiélhetjük kreativitásunkat, de bizarr ételekkel, italokkal is elkápráztathatjuk egymást. A tökfaragást nem feltétlenül október 31-ére időzítik, jóformán egész ősszel lehet tököt faragni, ennek nincs meghatározott időpontja. Több óvodában és iskolában október hónapja már a tökfaragásról szól, melyet otthon, a szülőkkel együtt is végezhetnek a gyerekek. A Halloween családi programok ihletője is tehát. Halloweeni mulatságok sora várja a gyerekeket, akik már előre tudják, hogy vámpír vagy zombi jelmezt öltenek-e magukra, de sportrendezvényeket is találunk, ahol ajándékot kapunk a legötletesebb öltözékekért. Vannak, akik nem nézik jó szemmel a Halloween térnyerését, de a kereskedelem és a média úgyis teszi a dolgát, nem igen tehetünk ez ellen.
– Tovább gondolták-e esetleg a magyarok az ünnepet? Hozzátettek-e valamit, ami korábban nem volt jellemző?
– Nem tapasztalható, hogy hozzátettek volna bármit is, inkább arról van szó, hogy a Halloween témájú események, például az óvodai, témába vágó rendezvények gyakori kísérői a népi játékok, különböző ügyességi versenyek, ilyen az almahorgászat.
