Először ismerte el a rendőrség a VÉDA időnkénti meghibásodásait: elromlanak olykor a GPS-antennák, néha akadozik a GSM-hálózat, volt külső akksi és állvány hiba, de a „törvényes tanúsító jel” is megrongálódott már - írja a Vezess.hu.
A VÉDA névre keresztelt 365 fix és 160 mobil készülék április eleji országos élesítésével párhuzamosan a rendőrség lecserélte a régi sebességmérőket. Úgy tudjuk, ezek többségének ugyan 2016. december 31-ig érvényes hitelesítési bizonyítványa volt, azaz továbbra is használhatták volna őket, mégis menniük kellett.
A szuper sem tökéletes?
A számos különféle szabálysértést rögzíteni tudó képessége miatt szupertraffinak is hívott új műszerekkel a régieknél sokkal kevesebb a gond, de azért akad pár.
Mit tehet a megbírságolt autós, aki mégis jogtalannak érzi büntetését?
Gyakorlatilag ezzel a kérdéssel fordulnak hozzánk a bajba került olvasóink. A rendőrség csekke mellé fűzött levélben első ránézésre ott a segítség: aki vitatja a bírságot, az ügyiratszám bepötyögése után megnézheti az autójáról készült fotókat a kozigbirsag.police.hu oldalon.
Az öt darab képen feketén-fehéren láthatja a saját kocsiját, a hely és időpont megnevezését (utóbbit tizedmásodperces pontossággal), a traffipaxtól mért távolságot (méterben, a haladási irányának megfelelően a különböző fotókon csökkenő vagy növekvő számokkal), és a kocsija sebességét is legalább az egyik képen. Gép készíti a fotókat, utólagos manipuláció kizárva.
A faluban száguldó fogorvos, aki állítja, nem száguldott a faluban
Gond csak akkor lehet, ha az autós némi diszharmóniát fedez fel a kocsijáról készült képek adatai között, mint Miklós, aki szerkesztőségünkhöz fordult. A 45 ezres csekk melletti indoklásában (és az egyik fotón is) 80 km/órás gyorshajtás szerepel, ám az ugyanezen képeken szereplő távolság és időadatokból egyszerű számítással az jött ki neki, hogy a sebessége 54 km/óra volt. Emlékei szerint nagyjából pont ennyivel is mehetett az Ajfájával februárban. Nem hagyva magát többszörös levélváltásba bonyolódott az egyenruhásokkal, mígnem végül azt írta neki az egyik rendőrségi vezető, hogy „…a közigazgatási hatósági eljárás során nem a fizika törvényeinek figyelembevételével kerül megállapításra a mért sebesség értéke.” Itt a meghökkentő részleteket sem nélkülöző teljes történet, érdemes elolvasni.
Mire lehet használni a traffipax fotóit?
Miklós ügyében úgy tűnt, a rendőrség az Alfáról készült fotókkal bizonyítja a gyorshajtást, míg az autós ugyanazokra a képekre hivatkozva mondja, éppen hogy nem hajtott gyorsan. Őszintén szólva sokáig mi is abban a hitben éltünk, hogy a kozigbirsag.police.hu oldalon szereplő fotók valóban bizonyító erejűek, használhatja igaza alátámasztására az autós, de ez tévedés.
„A készülék nem a képfelvételeken feltüntetett távolság és időadatok alapján számítja a jármű haladási sebességét, ezen adatok csak a dokumentált esemény időbeli és térbeli elhelyezésére szolgálnak, hogy az eljárás alá vont személy beazonosíthassa, hogy hol és mikor készült a képi dokumentáció.” Magyarán megerősítik az autósnak, amit addig is tudott, hogy mikor és hol közlekedett a kocsijával. Csak hát nem ez a vita tárgya, hanem, hogy mennyivel.
A teljes cikk itt olvasható.
