Magyarországon 331 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Alap és Lakóhelyközeli Ellátások Igazgatóság Alapellátási Osztályának legfrissebb adatai szerint.
Ez önmagában is megdöbbentő, ám az még inkább meglepő, hogy 19 településen 2005 óta tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezeken a helyeken egyáltalán nem látják el a betegeket, csak épp helyettesítéssel oldják meg a rendelést - tudható meg a penzcentrum.hu részletes elemző cikkéből.
A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma hónapról hónapra nő, ugyanis a júniusi adatok szerint "még csak" 320 településen volt tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis, most alig egy hónap alatt viszont ez a szám 11-el nőtt.
Az évek óta betöltetlen háziorvosi körzetek betöltését egyébként a kormány évek óta próbálja ösztönözni. 2018-ban összesen 1 250 000 000 forint áll rendelkezésre. A maximálisan elnyerhető összeg 20 millió forint, ezt azok kaphatják meg, akik legalább 60 hónapja betöltetlen praxist vennének át, és vállalják, hogy az adott háziorvosi/fogorvosi szolgálatban legalább 6 éven keresztül önálló orvosi tevékenységet végez az illetékes önkormányzattal kötött megállapodás szerinti működési formában, de minden esetben személyes közreműködésével.
Nem pályázhat viszont mindenki. A pályázati kiírásban szerepel, hogy csak azok kaphatják meg a több milliós, vissza nem térítendő támogatást, akik a pályázat kiírásakor nem rendelkeznek az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény alapján szerzett praxisjoggal, vagyis korábban nem háziorvosként dolgoztak.
Eközben rengeteg nyugdíjazás előtt álló háziorvos is próbálja eladni praxisát, tele az internet hirdetésekkel - írja a penzcentrum.hu. Az egyik nyugat-magyarországi településen fél éve hirdeti a praxist egy nyugdíjas korú háziorvos, aki kérte, se a települést, se a nevét ne hozzuk nyilvánosságra. Azt mondta, a reális ár a praxisért nagyjából 10 millió forint lenne, de erről már rég lemondott.
Leginkább 40-50 év körüli orvosok jelentkeznek, sokan voltak, akik Kelet-Magyarországról szeretnének elköltözni. Igazán komoly érdeklődő viszont nem akadt - mondta szomorúan. Arra a kérdésre, hogy mégis mennyi bevételre számíthatna az, aki megvásárolná a praxist, azt mondta, nagyjából 1,5 millió forinra jön ki a havi bevétele.
Ez a 1,5 millió forint azért nem hangzik rosszul első hallásra, de arról nem szabad megfeledkezni, hogy az orvos, mint vállalkozó, ebből fizeti minden kiadását, beleértve a háziorvosi asszisztens fizetését, a takarítónőt, a könyvelőt, a szükséges eszközöket, a számítógépes rendszereket, stb..
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján talált dokumentum szerint a háziorvos ún. alapösszege a háziorvosi körzet ellátandó lakosságszámának és típusának függvényében havi szinten 197 000-290 000 forint között mozog.
Ehhez jönnek még egyéb díjazások, mint például
- területi kiegészítő díjazás,
- teljesítményarányos díjazás,
- eseti ellátás díjazása,
- jogviszony ellenőrzésekért járó díjazás,
- indikátorrendszerben elért eredmények után járó díjazás,
- szakdolgozói kiegészítő díjazás
- rezsitámogatási díjazás
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet orvosolni a háziorvos-hiányt, a szakértő azt válaszolta, véleménye szerint nagy összevonások lesznek, 3-4 körzetet lát majd el egy, jó esetben középkorú, rosszabb esetben idősebb orvos. Vagyis egyre kevesebb idő jut majd a betegekre, egyre rövidül a rendelési idő, és egyre leterheltebbek lesznek az orvosok is - olvasható a penzcentrum.hu írásában.
Egy másik, eladó praxist hirdető orvost hirdetésből kiderül, hogy Egerben, 2200 kártyával eladó egy belvárosi praxis, az éves bevétel pedig körülbelül 18 millió forint.
Adódik a kérdés: mi lesz azokkal a praxisokkal, amiket hosszú időn keresztül árulnak, ám hiába, nem találnak gazdára, senki sem jelentkezik, aki átvenné a nyugdíjas kolléga helyét.
A több hónapos eredménytelen harcot követően a praxisjog visszaszáll az önkormányzatokra, mely kötelező önkormányzati feladatként próbálja biztosítani az ellátást, legtöbb esetben sikertelenül, majd az adott praxis a tartósan betöltetlen praxisok népes táborát kezdi gyarapítani.
A fentiek paradoxonja, hogy az eladhatatlan praxisok miatt bőven a nyugdíjkorhatár felett dolgozó kollégák tartják lélegeztető gépen az alapellátást, hiszen ha a legfrissebb háziorvosi korfára pillantunk, jól látszik, hogy a kollégák 40 százaléka 60 év felett praktizál - mondta a Pénzcentrumnak Dr. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója, aki arról is beszélt, hogy a háziorvosi praxisok értéke nehezen meghatározható, leginkább a praxis földrajzi elhelyezkedésétől, valamint az úgynevezett kártyaszám nagyságától függ, mindazonáltal a betöltetlen praxisok számának folyamatos növekedése, és az utánpótlás hiánya miatt mára már szinte csak eszmei értéke maradt a praxisoknak.
Így az a munka, melyet a nyugdíjkorhatár közelében lévő, vagy már azt meghaladó kollégák a több évtizedes, áldozatos munkájuknak köszönhetően a praxis menedzselésére fordítottak, anyagi értelemben elvész.
Jól látható, amennyiben pályázati ösztönzőkkel sem lehet a betöltetlen praxisokat feltölteni fiatal kollégákkal, akkor azon praxisok melyek eladásáért gazdájuk anyagi javakat remél, mára eladhatatlanná váltak. Hosszú távon a megoldást egy úgynevezett praxis alapkezelő felállítása jelenthetné - mondta.
Dr. Békássy Szabolcs úgy fogalmazott, a háziorvosi szakma mára totálisan presztízsét vesztette, nem jelent perspektívát egy fiatal kolléga számára, amennyiben azt látja, hogy receptek és beutalók írásán kívül alig folyik valódi orvosi munka a praxisokban.
Ugyancsak a háziorvosi pálya megreformálást hangsúlyozta Dr. Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke. Arra a kérdésre, mégis hogyan lehetne vonzóbbá tenni a háziorvosi pályát a fiatalok számára, Dr. Dénes Tamás a Pénzcentrumnak azt válaszolta, első körben érdemes lenne egy felmérést készíteni a végzős hallgatók részvételével, hogy feltérképezhessék, hogy a leendő orvosok mit gondolnak a háziorvosi létről, valós információkkal rendelkeznek-e, illetve, ha ezt a hivatást választják, miért teszik, amennyiben pedig nem, miért nem, minek kellene változzon ahhoz, hogy az alapellátásban tervezzék a jövőjüket.
Dr. Dénes Tamás úgy gondolja, a háziorvosok kompetenciáját ki kellene terjeszteni, lehetőséget kellene adni (képzést, eszközöket), hogy szélesebb körben tudják ellátni betegeiket. Úgy véli, ösztönözni, motiválni kell a háziorvosokat, hogy saját hatáskörben lássanak el minél több betegeket és lehetőség szerint ne küldjék szakorvosi vizsgálatra.
Azért lettünk orvosok, hogy gyógyítsunk. Ha egy lelkes hallgató a háziorvosi gyakorlatán azt látja, hogy a legtöbb esetben a beteget tovább kell küldeni - mert nem kapta meg a háziorvos sem a kompetenciát, sem a lehetőséget, hogy elássa a beteget - akkor nagy valószínűséggel nem fog az alapellátásban elhelyezkedni - mondta.
Forrás: www.dehir.hu
