– Április 3-án volt a választás, és hétfőn megalakul az új Országgyűlés kétharmados Fidesz-KDNP többséggel. Hogyan értékeli ezt az eredményt?
– Azoknak a választópolgároknak, akik éltek a szavazati jogukkal, 54 százaléka szavazott a Fidesz-KDNP-re, az Orbán-kormányra. Ez történelmi léptékű a nagyságrendet illetően, hiszen 3 millió fölötti szavazópolgár döntése van mögötte. Ez nagyon erős legitimációt, és roppant nagy felelősséget is jelent.
– Mintegy két évig szólt bele az életünkbe a koronavírus-járvány, most pedig a szomszédunkban háború dúl – mindez komoly intézkedéseket vont maga után, amelyekért gyakran kritizálták is a kormányt.
– A választási eredményekből arra lehet következtetni, hogy a kormány munkájával, válságkezelésével a választópolgárok relatív többsége és a választók abszolút többsége elégedett. Másrészt, ha mérlegre tették az emberek azt, hogy az elmúlt 4 évben kormányzati pozíciót betöltő személyek, vagy az ellenzék az alkalmasabb arra, hogy a következő 4 esztendőben, ebben az igen nehéz időszakban irányítsa az országot, és az előző mellett döntöttek.
– Mi a menete a parlamenti munka újraindulásának?
– Május 2-án megalakul az új Országgyűlés. A köztársasági elnöktől felhatalmazást kapott a legeredményesebben szereplő párt elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök úr, hogy kezdje el a kormány kialakítására az egyeztetéseket, a tárgyalásokat, ez már folyamatban van. Májusban megalakul az új kormány, amelynek az egyik első dolga az lesz, hogy elkészítse azt a munkaanyagot, ami a parlament elé kerül. Körülbelül 6 hét szükséges ahhoz, hogy az Országgyűlés elfogadja a jövő évi költségvetést, amennyiben azt időben be tudják nyújtani, illetve amennyiben minden rendben megy. Most az Ukrajnában dúló háború miatt sok a bizonytalansági tényező. A költségvetés elfogadása a legfontosabb pontja a nyári időszakig hátralévő munkának, emellett alaptörvény-módosításra is sor kerül, a következő hetekben lesz dolga a parlamentnek.
– Április 27-én Orbán Viktor bejelentette, hogy az egyébként május 1-jéig tervezett élelmiszer-árstop és a május közepéig tervezett üzemanyag-árstop is érvényben marad egészen júliusig. Milyen mérlegelés előzhette meg ezt a döntést?
– A háború mellett az egész világot eluraló infláció is nyugtalanítja az embereket. Ez az intézkedéscsomag pedig mintegy 4-5 százalékkal csökkenteni tudja az inflációt. Hogyha megnézzük az európai trendeket, akkor azt látjuk, hogy van 13-14 százalékos inflációt elszenvedő ország, ugyanakkor vannak olyanok, ahol 4 százalék körüli az infláció. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Nagyjából az Egyesült Államokban is akkora infláció van most, mint nálunk. Az infláció azért nagyon rossz, mert fölemészti a jövedelmet, és a többletjövedelmek reálértékét is. Vannak, akiknek béremeléssel kompenzálni tudják az infláció okozta veszteséget, de a nyugdíjasok nem kapnak bért. Ezért született április végén egy olyan döntés is, hogy további 3,9 százalékos nyugdíjkorrekcióra kerül sor januártól visszamenőleg.
– Ezek az intézkedések – tehát az üzemanyag ársapka, az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstop, illetve a nyugdíjkorrekció – azt a célt szolgálják, hogy alacsonyabban lehessen tartani az inflációt, másrészt, hogy azoknak a veszteségeit minimalizálja a kormány, akik az infláció következtében jövedelem-pozícióvesztést szenvednek el. Fontos megjegyezni azt is, hogy a benzinkutak üzemeltetői, a kis cégek állami támogatást kapnak arra, hogy tartani tudják a jelenlegi nyomott árakat. Ahogy az a kormányinfón is elhangzott, a megalakuló kormányzatnak az a terve, hogy a családtámogatások rendszerét érintetlenül hagyja, illetve ha vannak kifutó támogatások, akkor azok helyett másokat léptet életbe. Az a cél, hogy ne költségvetési szempont domináljon a családtámogatási rendszer működésében, hanem a demográfiai cél legyen az elsődleges. Javulnak a születési mutatók, az egy főre eső termékenységi rátánk évről évre jobb. Az egy másik kérdés, hogy részben a koronavírus-járvány miatt a halandósági mutatóink pedig romlanak. A cél tehát az, hogy a családtámogatási rendszer megmaradjon, és továbbra is szolgálja azt a célt, hogy a fiatalok, középkorúak bátrabban merjenek gyermeket vállalni.
– Vannak arra adatok, hogy hol tartatnánk ezek nélkül az intézkedések nélkül?
– Különböző számítások vannak. Az elemzők szerint 4-5 százalékkal lenne magasabb az infláció a kormányzati intézkedések nélkül. Sokan mondják azt, hogy az áfát csökkenteni kellene. Nagyon sok alapvető élelmiszernek az áfája nem 27 százalékos, hanem 5 százalékos, tehát annak a csökkentése korlátozottabb eredményt adna, mint az árstop. A szakemberek szerint idén augusztus-szeptemberig még magas infláció, utána viszont csökkenés jöhet. Persze ezt nem lehet pontosan tudni, nem tudjuk, hogy meddig tart az Ukrajnában zajló háború, ami sok mindent befolyásolhat a jövőnk szempontjából. Kérdéses, hogy az embargó milyen hatással lesz a gazdasági növekedésre, a második félévben ez is komolyan jelentkezhet majd GDP mértékében. Ilyen körülmények között nem lesz könnyű költségvetést készíteni a következő esztendőre.
– Jelenleg nagyságrendileg körülbelül 30 féle családtámogatással lehet élni. Mi lehet ezekkel a jövőbe?
– Valóban különböző juttatások, kedvezmények, kedvezményes hitelek, pénzbeli ellátások, természetbeni juttatások, szolgáltatások léteznek a családok támogatására. Folyik egy olyan előkészítő munka, ami a családtámogatási rendszert monitorozza. Azt próbáljuk figyelni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek valóban nagyon kedvezőek, amelyeket sokan vesznek igénybe. Ezeknek az életben tartása perdöntő. Az látszik, hogy a családok otthonteremtési kedvezményével több mint 200 ezer család élt már. A babaváró hitelre is ugyanez mondható el. De vannak olyan támogatások is, amelyek összegszerűen kevesebbet jelentenek, de mégis komfortosabbá teszik a családok életét. Illetve vannak olyan szolgáltatások, amelyek nagyon fontosak akár ahhoz, hogy a munka világába vissza tudjanak térni az anyukák a gyermekvállalás után. Ilyen például a bölcsődei ellátórendszer is.
– Április 21-én ünnepelték a bölcsődék napját. Ez is egy olyan intézmény, amely a családokat, illetve az édesanyák a munkába állását segíti. Hogyan támogatja a kormány a kisgyermekek napközbeni ellátását?
– Sokféle módon elemezhetjük azt, hogy a bölcsődei ellátás hogyan alakult az elmúlt esztendőkben, és azt látjuk, hogy sokkal több településen van bölcsődei szolgáltatás, mint korábban volt. Sokkal többen veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, és sok kis intézmény jelent meg. Az 5 ezres lélekszámú települések igénybe vehetik a falusi civil alapot, amelyből nagyon sok település bölcsődet fejleszt. Ezek a források, valamint a bölcsődei dolgozók béremelése azt teszik lehetővé, hogy egyre több bölcsődei kapacitás legyen.
– Békéscsabán júniusban időközi választást tartanak, a Fidesz-KDNP bejelentette, hogy Alföldi Károlyt támogatja.
– Alföldi Károly abban a választókerületben él, ahol dr. Ferenczi Attila sajnálatos halála miatt időközi választást kellett kiírni. Elég régóta vesz részt az önkormányzati, bizottsági munkában, ismeri a város életét. Vállalkozóként számos alkalommal, adományozással segített rászoruló rétegeket, csoportokat. Én kiválóan alkalmasnak tartom arra, hogy ő képviselje a Lencsésin és egy kertvárosi részen élők érdekeit.
– Szintén Békéscsabánál maradva: a klímavédelem jegyében itt is hasznosítják a geotermikus hőt. Ez pontosan mit takar?
– A Modern Városok Programban nagyon sokféle beruházás, fejlesztés indult el, illetve ért már célba. Ilyen beruházáscsomag, vagy ilyen fejlesztési terv az a komplex energetikai elképzelés is, amely több szempontból teszi modernebbé, élhetőbbé, környezetkímélőbbé, energiatudatosabbá a város működését. A közvilágítástól a közösségi közlekedésig, illetve a napenergia alkalmazásától a geotermikus energia alkalmazásáig sok-sok olyan lehetőség van, amelyet a város már tud használni. A geotermikus energia igénybevétele azt a célt fogja szolgálni, hogy – egyelőre – 16 önkormányzati intézmény fűtését segítse, így azokat ne fosszilis energiával, ne gázzal kelljen fűteni, hanem geotermikus energiával. Ehhez a meleg vizet föl kell hoznik körülbelül 2,5 kilométer mélységből, és aztán vissza kell sajtolni. Ha geotermikus energiát használunk és nem gázenergiát, ez azt a célt is szolgálja, amit Magyarország tűzött ki maga elé. 2020-ban fogadtuk el a parlamentben azt a klímavédelmi törvényt, amely 2030-ig, majd 2050-ig sok határpontot és feladatot tűzött ki Magyarország számára. Békéscsaba önkormányzata ez ügyben jól áll, azonban még sok feladatunk a zöldítéssel, a fásítással, a város környékének az erdősítésével, a dűlőutak fásításával, il. Fontos a közintézmények és a magántulajdonú ingatlanok energiatakarékosabb működtetése, hőszigetelése, valamint a közösségi közlekedés fejlesztése is. Ebbe a sorba illeszkedik továbbá a kerékpárutak építése – reményeink szerint a kerékpározás tekintetében továbbra is az élmezőnyben maradunk. Sok-sok ilyen típusú feladat van, ami azt szolgálja, hogy élhetőbb, és jobb minőségű környezetet biztosítsunk itt Békéscsabán is az embereknek.
