– Mit jelent a békéscsabai pedagógusoknak a béremelés, illetve hogyan súlyozzák azt?
– A kormány az ígéretének megfelelően januártól elindította azt a bérrendezési programot, amelynek eredményeként a pedagógus bérek 2026-re elérik a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát. Ennek első lépése volt a januári 32,2 százalékos, a pedagógusoknak jogosan járó béremelés, amely attól függetlenül jár minden érintettnek, hogy a tanintézmény fenntartója az állam, valamely egyház vagy civil szervezet. A tavaly elfogadott jogszabály öt kategóriát különböztet meg, s ezeknél meghatározza a bér minimum és maximum értékét. Ennek értelmében a gyakornok, pályakezdő pedagógus bére minimum 528 800 forint. Ez az alapbér magasabb lehet különböző pótlékokkal. Pótlékra jogosíthat számos plusz tevékenység, mint például az osztályfőnöki feladat, a gyógypedagógiai intézményben végzett feladat, vagy akár munkaközösség vezetése. A tanító, tanárok mellett január elsejétől a szakoktatók jövedelme is emelkedett. Békéscsabán, a szakképzési centrumban mintegy 650 szakoktató dolgozik, akiknek a bére átlagosan 36 százalékkal (több mint 181 ezer forinttal) nőtt, így most a szakoktatói minimumbér 582 000 forint. A BSZC-nél januártól nem csak a szakoktatók, de az intézményben dolgozó, nem oktatói státuszban foglalkoztatott mintegy 200 dolgozó is kapott átlagosan 20 százalékos béremelést. Terveim szerint még februárban leülök beszélgetni az összes csabai köznevelési intézmény vezetőjével, többek között a béremeléshez kapcsolódó iskolai vélemények összegzését is szeretném elvégezni.
– Békéscsabán ebben az évben programsorozattal ünnepelhetjük Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulóját. Az ünneplést ön egy különlegességgel segíti? Mit tudhatunk erről?
– Talán ötvennél is több program kapcsolódik az idei Munkács Emlékévhez, amellyel a város és a kulturális intézményei a festőóriás előtt tisztelegnek. Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulóját február 20-án ünnepeljük, hivatalosan ezen a napon veszi kezdetét az emlékév egy időszaki kiállítás megnyitásával. Csabán fél évig lesz megtekinthető a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő Honfoglalás című festmény feles vázlata. Ez is hatalmas alkotás, hiszen a kétszer ekkora, eredeti mű 4,59 méter magas és 13,55 méter széles. A monumentális festmény elkészültének különleges története van, amelyet bemutatnak majd a tárlat megnyitóján. Ehhez a bemutatóhoz, egyfajta történetmeséléshez szerettek volna az emlékév szervezői Köles István Junior vezetésével filmanyagot készíteni az eredeti műről, amely az Országházban található. A kérésemre és dr. Kövér László házelnök úr közbenjárására az Országgyűlés Hivatala a kiállítás szervezőinek díjmentesen rendelkezésére bocsájtja Kovács György fotóművész a festményről készült képsorozatát, valamint a most készülő, Az ország háza című dramatizált dokumentumfilm vágóképeinek egy részét. A Honfoglalás című festmény az ország, és főleg a megyeszékhely kincse, értéke, hiszen Munkácsy a mű elkészítésekor számos karaktert békéscsabai emberekről mintázott.
– Ön korábban kutatást végzett a Békéscsabán tanuló középiskolások körében, a közelmúltban pedig részt vett a csabai DÖK ülésén. Mit tapasztalt?
– Az elmúlt húsz évben munkatársaimmal három ifjúságkutatást készítettünk Békéscsabán, ezekből (is) jól kirajzolódnak az itt élő tizenévesek céljai, tervei, a diákok életmódjával, értékrendjével kapcsolatos döntései. A csabai DÖK, melynek az ülésére meghívtak, jól működő, erős belső kohéziót mutató, a diákok érdekérvényesítését, közösségi életét szolgáló közösség. A beszélgetésünk során megpróbáltuk csokorba szedni, melyek lehetnek azok a döntések a nyelvvizsga, és a jogosítványszerzés anyagi terheinek átvállalása mellett, amelyek a felnőttkor küszöbén álló középiskolások számára kedvezőek lehetnek. Abban egyeztünk meg a dökösökkel, hogy a közeljövőben újra találkozunk.
– Tavasszal ismét meghirdeti a Tiszta udvar, rendes ház címet, illetve a Közösségi díjra is lehet jelölteket javasolni. Mi ennek a menete?
– A Közösség díj szavazás február 15-én indul, elektronikusan és papír alapon is szavazhatnak a településeken élők az általuk a díjra javasolt civil szervezetre, közösségre. Negyedik éve hirdetem meg a voksolást, és nem csak Békéscsabán, de a választókerület többi településén, illetve a szülőfalumban, Pusztaföldváron is dönthetnek az ott élők arról, hogy ki kapja a díjat. Fontosnak tartom, hogy a helyben élők döntenek, hiszen az ő szavazatuk alapján részesülnek a közösségek az elismerésben, illetve szerény pénzjutalomban. A Tiszta udvar, rendes ház mozgalom békéscsabai újraélesztésének sikerén felbuzdulva tavaly újabb két településen hirdettük meg a pályázatot. Békéscsaba lakói idén is jelentkezhetnek az elismerő címért. Ebben az esetben egy szakmai zsűri dönt arról, hogy kinek a kertje, portája olyan rendezett, gondozott, hogy kiérdemelje a Tiszta udvar, rendes ház címet.
