Mivel a Csanádi puszták a határ közelében található, így a madarak, köztük a szalakóták is, gyakran keverednek a szomszédos országok állományaival. Egy európai uniós LIFE-programnak köszönhetően az utóbbi években a szalakótákra kiemelt figyelem irányult. Nagyon sok fióka kapott jelölőgyűrűt, így kirepülés utáni életükről számos információval rendelkeznek a szakemberek.
A megfigyelések azt mutatják, hogy a szalakótákra jellemző a területhűség. Többségük minden évben ugyanoda tér vissza költeni, ahol világra jött. Egy kisebb részük azonban máshol választ költőhelyet, biztosítva ezzel a faj genetikai sokszínűségét, stabilitását. Nagyon messzire sohasem mennek, legfeljebb 100-120 kilométerre telepednek meg attól a helytől, ahol felnevelkedtek.
A Csanádi pusztákon általában 50-55 pár szalakóta költ, ezeknek 10-20 százaléka idegen madár, azaz a szomszédos Romániában vagy Szerbiában gyűrűzték fióka korában. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei folyamatosan ellenőrzik az odúkat, és találtak már olyan madarat, amelyet hazánktól 120 kilométerre, délre a Vajdaságban, és olyat is, amelyet a Hortobágyon gyűrűztek. Éppen a közelmúltban jelezték, hogy a Csanádi pusztáktól 110 km-re, délre fekvő Nagybecskereken kezdett költésbe egy itthon gyűrűzött szalakóta. A mozgás, az állománycsere tehát folyamatos.
Forrás: kmnp.nemzetipark.gov.hu
