Békés Megyei Építőipari Kiállításon, Ingatlanbörzén és Családi Napon Bődi János, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, az építőipari körbetartozásokról tartott tájékoztatót.
– Lassan egy évtizede, hogy a parlament elé terjesztettek egy törvényt, amely a körbetartozás rövid úton belüli rendezését szolgálja. 2013 augusztusa óta működik a Teljesítésigazolási Szakértő Szerv (TSZSZ), amely az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó vitákat segít rendezni. A helyzet viszont kilenc év után sem jobb, sőt rosszabb, mint 2013-ban volt, hiszen több a vitás kérdés – mondta Bődi János az előadásában, akinek a saját cége volt még érintett olyan ügyben, amelyben a TSZSZ-hez kellett volna fordulni. Hangsúlyozta, a TSZSZ-hez kérelmet adhat be és így a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó.
(Fotó: BMKIK/Pintér Vince)
Mészárosné Szabó Anna, a kamara szakképzési osztályvezetője a duális képzésekről tartott tájékoztatót szeptember 10-én.
– Munkaerő-hiány szinte minden hazai cégnél jellemző. A duális szakképzés ebben segít: a vállalkozás jól képzett dolgozóhoz juthat, akit már megismert a tanulmányai alatt. A fiatal pedig gyakorlati, illetve most már akár elméleti oktatásban is részesül – fogalmazott az osztályvezető.
Pillanatnyilag 17, iskolai rendszerű oktatásban végezhető építőipari ágazati képzés érhető el hazánkban. Békés megyében ebből kilenccel a Békéscsabai- és a Gyulai Szakképzési Centrum foglalkozik. A békéscsabai iskolák kínálata bővebb, ott nemcsak nyolc osztályra épülő, hároméves képzések választhatóak, hanem érettségit adó, ötéves technikusi képzések is.
– Annak, aki duális képzőhelyként szeretne működni, az ipari és kereskedelmi kamaránál kell jelentkezni. Békés megyében viszonylag sok a duális képzőhely, de mindig többre lenne szükség – mondta Mészárosné Szabó Anna. – Elsősorban a bizalmi szakmákban jelentkezik hiány a duális képzőhelyből. Bizalmi szakma például a burkoló vagy a szobafestő, ahol a vállalkozó nem a saját műhelyében dolgozik, hanem házhoz megy az embereivel. A vállalkozók ide nem szívesen visznek magukkal még egy tanulót is, ezért félő, hogy a gyerekek bent ragadnak az iskolai tanműhelyben. Nem kérdés, az iskolában is kiváló a képzés, de az életszerű körülményeket nem ismerik meg. Békés megyében az ácsoknál kifejezetten szerencsés a helyzet, az összes diák duális képzőhelyen helyezkedett el, de a leendő kőműveseknek csak a 17 százaléka, a szárazépítőknél pedig szinte senki.
A szakember elmondta, hogy az állam jelentős mértékben támogatja a szakképzést. Az iskolában a gyerekek állami szakképzési ösztöndíjat kapnak, majd a duális képzőhelyen végzett munkájukért munkabért az őket foglalkoztató cégtől. Ez havonta bruttó 100-168 000 forint személyi adómentesen. A vállalkozásnak felelősségbiztosítást kell kötniük a fiatalra és rendszeres foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatot biztosítani számukra. Mivel a gyerekek itt már nem tanulónak, hanem dolgozónak minősülnek, 18 éves kor alatt 45 nap, 18 éves kor felett 30 nap szabadságot kell biztosítani számukra. Az állam – hogy a lemorzsolódást megakadályozza – egyszeri, pályakezdési juttatást is biztosít a szakmai vizsga után, ami a megmérettetések eredményétől függően 160-360 ezer forint.
Adókedvezmény formájában is támogatják a tanulói foglalkoztatást. A vállalkozásoknak évente, fejenként 1,2 millió forintot fizetnek, amihez különböző szorzók járulnak. Az építőipari szakmaszorzó 2,42, az évfolyamszorzó első évfolyamon: 1,2, második évfolyamon, amikor a fiatal már termel is, 0,8. A sikeres szakmai vizsga után a cégek úgynevezett sikerdíjra jogosultak, ami az addigi adókedvezményük 20 százaléka. Így szeretnék elérni azt, hogy anyagilag a diák is, a munkaadó is jó járjon. Az pedig plusz haszon, hogy a vállalkozás maga neveli ki, olyanra ,,hajlítja” a leendő munkavállalóját, ami neki legjobban megfelel.
Forrás: BMKIK
