Harminc éve múzeum a Ladics-ház

2019. június 26. 16:32 | behir

A Ladics-ház három évtizede működik kiállítóhelyként. Az intézmény munkatársai a tekintélyes évforduló tiszteletére számos érdekességgel készülnek. A június 28. és július 4. közötti időszakban előkerülnek a rejtett kincsek, például eddig be nem mutatott terek, tárgyak, különlegességek ismerhetők meg.

A Jókai utcában, a Százéves Cukrászda szomszédságában található földszintes polgárház a 19. század elején, barokk stílusban, jegyzői lakásként épült, amit a család öt generáción át gyűjtött személyes használati és berendezési tárgyai töltenek meg élettel. Ma a hat szoba berendezései, bútorai és portréi mutatják be a 19-20. századi polgári család életmódját, világát.

A rendkívül gazdag, az országban egyedülálló hagyaték az 1970-es évek végén került köztulajdonba. A 20. század második felében Ladics László gyermekei lakták a házat. Öten voltak testvérek és közülük mindössze ketten alapítottak családot, ami szerepet játszott abban, hogy az ingatlan és a gyűjtemény köztulajdonba került. Történt ugyanis, hogy akik családot alapítottak elköltöztek Gyuláról, Tamás Békésen, Klára pedig Békéscsabán élt tovább.

László, György és Margit maradt a házban, gondolniuk kellett arra, hogy mi következik utánuk, mi lesz az óriási örökséggel. A hagyaték értékével és jelentőségével tökéletesen tisztában voltak, ez a körülmény is segítette őket abban, hogy a tulajdonuk közkinccsé vált. Hosszas tárgyalások után végül 1978-ban jutott el odáig az ügy, hogy a leszármazottak életjáradék-szerződést kötöttek a helyi tanáccsal, mely szerint az ingatlant és a benne lévő tárgyakat a városra hagyták.

Az átvételkor három részre osztották fel az anyagot, a könyvek jelentős része a városi könyvtárba, az iratok többsége a Békés megyei levéltárba és maga az ingatlan, valamint annak teljes berendezése az Erkel Ferenc Múzeum kezelésébe került. A múzeumot akkoriban Bencsik János igazgatta, neki is szerepe volt abban, ahogyan a ma is látható kiállítás kialakult. A tárlat másik megalkotója Bugár-Mészáros Károly művészettörténész volt.

Az ő munkásságuk nyomán 1989-ben nyílt meg a Ladics-ház, mint kiállítóhely, alapvetően életmód történeti tárlatként. Azonban akkoriban még kevésbé hangsúlyozták a polgári értékeket, sokkal inkább az itt megtalálható tárgyak iparművészeti értékére, jelentőségére koncentrálva rendezték be a helyiségeket.

 

Fotó: www.ertektar.bekesmegye.hu

 

Persze az épület ma már a 19-20. századi vidéki polgárság életét páratlanul bemutató hagyatékként ismert országszerte. A paraszti hétköznapokat már évtizedek óta a tájházak és skanzenek, a főúri életvitelt a mostanában egyre nagyobb számban helyreállított kastélyok mutatják be; a vidéki polgárság emlékét azonban kiemelkedő és országosan is egyedülálló módon a Jókai utcai ház őrzi.

Az épület és a gyűjtemény méltó bemutatását az ott dolgozó, illetve a város helytörténetét folyamatosan kutató szakemberek különleges programokkal segítik:

 

Június 28. (péntek)

17.00 Szellemvadászat a múzeumban

Június 29. (szombat)

17.00 Beszélő tárgyak – gondolatok nem mindennapi megvilágításból (szobaszínház)

Június 30. (vasárnap)

15.00 Kimaradás engedélyezve – kompromisszumok egy polgári házastársi viszonyban (szobaszínház)

16.00 A Ladics-ház rejtett kincsei – eddig be nem mutatott terek, tárgyak, különlegességek

17.00 A Ladics család története a múzeumi kocsiszínben – Dr. Bódán Zsolt előadása

Július 1. (hétfő)

17.00 Beszélő tárgyak – gondolatok nem mindennapi megvilágításból (szobaszínház)

Július 2. (kedd)

17.00 Kimaradás engedélyezve – kompromisszumok egy polgári házastársi viszonyban (szobaszínház)

Július 3. (szerda)

17.00 Szellemvadászat a múzeumban

Július 4. (csütörtök)

17.00 A Ladics-ház rejtett kincsei – eddig be nem mutatott terek, tárgyak, különlegességek

Június 28- július 4.

15.00-18.00 Levélírás töltőtollal a kerti pavilonban

 

Az épületben költőtársánál, a főjegyzőnél Petőfi is vendégeskedett

Petőfi Sándor többször is járt Gyulán, 1849 júniusában a ma Ladics-házként ismert épületben szállt meg. A poéta költőtársánál, Szakál Lajosnál vendégeskedett, aki a rímfaragás mellett vármegyei főjegyzőként tevékenykedett. Az 1849 júniusi látogatás emlékét két tábla őrzi, az egyik még 1949-ben került ki. Szakál Lajos egyébként ekkoriban Sztojanovitséktól bérelte a mai Jókai utcai házat, akikkel a Ladicsok házasság révén kerültek kapcsolatba, de ez már egy másik történet.

További programok »

FEL