-1280x720.webp)
A kémények javasolt ellenőrzési gyakorisága gázos fűtés esetén kétévente, szilárd tüzelés esetén évente egy alkalom. Akik családi házban élnek és a családi házba nincs bejegyezve semmilyen vállalkozás, azok számára a kéményseprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglalt. Településtől függ, hogy kéményseprőcég, vagy a katasztrófavédelem kéményseprői végzik az ingyenes kéményseprést.
Fontos tudni, hogy aki új kéményt létesít, vagy a régit javíttatja, felújítja, átalakítja, az csak akkor vehető használatba, ha azt kéményseprő helyszíni műszaki vizsgálaton látta és engedélyezte. Ez minden égéstermék-elvezetőre, még egy vaskályha falon kivezetett csövére is érvényes. Ugyancsak érdemes kihangsúlyozni, hogy ezeket a munkálatokat csak szakemberekkel végeztessük! Amennyiben szükséges – és erősen ajánljuk is - minden ilyen beavatkozáskor egyeztessünk kéményseprővel, kérjük ki a véleményét, ha nem vagyunk biztosak a kéményekkel kapcsolatban.
A fűtési időszakban megnő a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma. Tévhit, hogy csak a régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, hiszen minden nyílt égésterű fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amennyiben nem biztosított a levegő-utánpótlás. A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű és akkor ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat. Évente egyszer érdemes szakemberrel megnézetni a fűtést és a vízmelegítőket. Ezek a hőtermelő, lánggal égő berendezések, illetve a hozzá csatlakozó égéstermék elvezetők meghibásodása, lakástűzhöz vagy szén-monoxid-mérgezéshez vezethetnek.
Érdemes minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid érzékelőt helyezni. A megbízható érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. Az érzékelőt a fűtőeszköztől, vagy vízmelegítőtől egy méterre, fejmagasságba helyezzük el, és figyeljünk a szavatossági idejükre.
A háztartások zömében vegyes tüzelésű kazánt használnak. Önmagában ez nem okozhatna gondot, ha mindenki a megfelelő karbantartást követően és rendeltetésszerűen alkalmazná ezen eszközöket. A káresemények megelőzése érdekében nem árt, ha tudjuk, hogy miért következhetnek be a robbanások és mit tehetünk annak érdekében, hogy a baj nem következzen be.
A legtöbb robbanás a kazánok helytelen használatából erednek, hiszen a tulajdonosok nem mindig megfelelően üzemeltetik az eszközöket.
Fontos, hogy minden begyújtás előtt győződjön meg arról:
- a tüzeléstechnikai berendezés és a fűtési rendszer, az előírt mértékig fel legyen töltve vízzel,
- a csapok, szelepek és egyéb nyitó-záró szerelvények, nyitott illetve az üzemeltetésnek megfelelő állásban legyenek,
- szivattyús fűtés esetén, győződjön meg a szivattyú zavartalan,
működéséről és megfelelő áramellátásáról, - ellenőrizze a termosztát helyes beállítását, a kondenzáció és ezzel együtt járó kátrányosodás, illetve az ebből eredő fokozott mértékű korrózió elkerülése érdekében.
A robbanásokat, a tűzeseteket, a szén-monoxid mérgezéseket többnyire emberi mulasztás okozza, így az esetek megelőzése érdekében mindenkinek kiemelt figyelmet kell fordítani az alapvető szabályok betartására, mert elsősorban ez garantálhatja mindannyiunk biztonságát.
Forrás: Békés Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
