Halkabban szirénázzon-e éjszaka a mentő?

Hangosak a megkülönböztető jelzést használó járművek szirénái, amit a kisebb, késő este már elenyésző forgalom már nem is indokol. Külföldön van, ahol bevezették a sűrűn lakott területeken az éjszakai üzemmódot, amikor halkabban szól a hangjelzés. Magyarországon egy több mint ötvenéves szabvány szabályozza, hogy szólhatnak a megkülönböztető jelzések – írja az Index.

Valóban erős-e a magyar sziréna hangja, egyáltalán milyen hangerővel szólhat, ki ellenőrzi a mértékét? Magyarországon a megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművek műszaki vizsgájához szükséges hangnyomás-mérésről állami vagy civil akkreditált vizsgáló állomás adhat ki mérési jegyzőkönyvet – írja a portál.

 

A sziréna szól, az OMSZ hallgat

Helyszíni bemérésre nem sikerült bejutnia az Index munkatársainak, az OMSZ még a konkrét, szirénákkal kapcsolatos kérdéseikre sem válaszolt. Megkeresték a rendőrséget is, ahol arra a kérdésükre, hogy futott-e be hozzájuk panasz hangos sziréna miatt, azt válaszolták, hogy nem gyűjtenek ilyen adatot, a jelenlegi jogszabályt pedig nem akarták véleményezni.

A portál munkatársainak kutatásából kiderült, hogy a megkülönböztető jelzésként használt szirénák használatát és hangerejét egy majdnem ötvenéves szabvány (MSZ 07-4009:1982) szabályozza egy 1994-es KHVM rendelet alapján. A szabvány szerint a mérendő legnagyobb hangnyomás szintet a talajtól 0,5-1,5 méterre kell megkeresni. A gépjárművel szemben, valamint arra 45 fokos szöget bezáró területen minimálisan 103 decibel, míg a gépjárműtől 90 fokra oldalt minimum 98 decibel hangnyomást kell mérni. Ezek hiányában a gépjármű a hangnyomás mérésen nem mehet át. Azaz a jogszabály a minimális hangerőt határozza meg, a maximálisat nem.

 

Bécs, Berlin: minimum 110 dB

Dietmar Klose, a Bécsi Városháza MA 36-os ügyosztályának vezetőjének elmondása szerint Ausztriában sincs vonatkozó törvényi szabályozás a megkülönböztető fény- és hangjelzést használó gépjárművek hangerejének felső határára. A járművek szirénáját az osztrák közúti közlekedésről szóló törvény (Kraftfahrgesetz) által előírt típusengedély beszerzése során kell engedélyeztetni. Rendőrautók esetében Ausztriában a következő értékek engedélyezettek: a kék fényhíddal felszerelt járművek esetében kb. 110 dB (3-5 méteres távolságnál), civil járművek esetében 95 dB (szintén 3-5 méteres távolságnál). 

A berlini járművek a DIN 14502 szabvány és egyéb érvényes európai szabványok szerint vannak felszerelve, ide tartozik a DIN 14610 szabvány szerinti hangjelző rendszer, válaszolta a portálnak Gerd Duske, a mentők fölé rendelt Berliner Feuerwehr szóvivője.

Van olyan ország, ahol bevezették az éjszakai, kis közúti forgalmú időszakokban a sziréna éjszakai, halkabb üzemmódját. A lap információi szerint Magyarországon is elkezdődött egyfajta törvényi felülvizsgálata a hazai szabályozásnak, de nem tudni, hogy a folyamat megállt, vagy halad-e egyáltalán.

 

 

Magyar mentőn is van éjszakai mód

Közben sikerült megszólaltatniuk több magyar mentőst is, akik nevük elhallgatását kérve beszéltek a hazai gyakorlatról. Mint megtudták, a sziréna használatáról mindig az adott kocsi mentőegység-vezetője dönt. Ha a megkülönböztető jelzések mellett dönt, azt minden esetben regisztrálni kell az úgynevezett esetlapon, hogy később igazolni lehessen egy esetleges közlekedési probléma során. Amikor a betegért mennek, mindig használják a villogót-szirénát, mert nem tudni, milyen sürgős az eset. Ha nem annyira sürgős (ilyen elég gyakran előfordul), akkor visszafelé – szubjektív döntés alapján – sokszor lemondanak a szirénázásról.

Mint megtudták, néhány budapesti kocsiban van a szirénán halkabb éjszakai mód, amit a vezetők gyakran használnak is, ha olyanok a körülmények (erre vonatkozó központi direktíva nincs). A nappali fővárosi forgalomban azonban inkább az a tapasztalat, hogy mentőkre direkt fittyet hányó vagy zenehallgató sofőrök miatt még a teljes hangerő is kevés.

 

Forrás: index.hu

Megosztás:

Címke: , , ,