Gyurgyalag, szalakóta, batla: Méhes Miklós a helyi madarakról

2020. augusztus 2. 15:10 | Csiffáry Zsuzsanna

Békés megyében számos madárfaj tarkítja a környezetet, ám kevés szó esik róluk. Sokkal többen vannak, mint gondolnánk. Méhes Miklós fotográfus egyike azoknak, akik a Körösök völgyének ékeit igyekszik lencsevégre kapni, óvni és védeni a természet adta ajándékokat. A beszélgetésünkben többek között elmondja az általa felfedezett fajokat.

Méhes Miklós szenvedélyes madár-, illetve természetfotós, aki egy barátja javaslatára vette fel a kapcsolatot Balog Lajos természetfotóssal, és barátság alakult ki közöttük. Majd megismerkedett Motkó Bélával, aki a Körös-Maros Nemzeti Park biharugrai körzetében dolgozott. Ő tanította meg neki, hogyan kell szemlélni a természetet, ezen belül a madárvilágot. Elmondása alapján ő maga sem gondolta, hogy mennyi madárfajta él megyénkben.  Beszélgetésünkben régi ismeretségünk okán tegeződünk.

 

 

Az említett személyeken kívül ki volt még nagy hatással rád a fotográfiában?

– Egyre igényesebb lettem a fotózásban, így beiratkoztam a Márvány Fotóklub szervezésében induló fotóstanfolyamra. A klub tagjai megismertették velem a fotográfia alapjait, de az igazi fotóstudományt a nagyváradi Varadium Fotóklub vezetőjétől Ovi D. Poptól, valamint rengeteg  gyakorlással sajátítottam el.

 

– Van-e más témád, hobbid a madarakon kívül?

– Kedvenc témám a népzene és néptánc, a hangszerkészítés és az utcai élet. Ez természetesen kiegészült a természetfotózással is. Tagja vagyok a békéscsabai Márvány Fotóklubnak, a nagyváradi Varadium Fotóklubnak, a Csabai Kolbászklubnak, ahol elnökségi tagként tevékenykedem, és a pusztaottlakai Purdi Mihány Magyar-Román Kulturlis Egyesületnek. Mindig nálam van a fényképezőgépem, így a klub érdekes pillanatait is mindig lencsevégre kapom.

 

– Megyénkben milyen madarak érdekelnek, van-e esetleg kedvenced?

– Kedvenc madaraim a corvus család tagjai, mint a csóka, varjú vagy a holló. A szalakóták és a gyurgyalagok érdekelnek leginkább, de hálátlan lennék, ha bármelyik madarat előrébb vagy hátrább sorolnám, hiszen ott vannak a parti- és vízivilág csodái, a ragadozó- és énekes madaraink, de sorolhatnám még... Minden madarunk gyönyörű látvány a házi verébtől a szalakótáig. Ők egy biológiai láncolat, egy virtuális szerszámosláda, és a mi környezetünk egészségéért dolgoznak önzetlenül. Ezért kell szeretni és védeni őket! Óriási szerencsénk van, hogy itt, a Körösök-völgyében, a Körös-Maros Nemzeti Park területén és a Sárrét szomszédságában a madárfotósoknak ilyen fajgazdagság kínálkozik. Természetesen megvan a következő "bakancslistás madár", ami számomra a batla. Most ennek a madárnak a fotózásán dolgozom. Megyénkben Csárdaszállás környékén található 21 példány, itt töltik a nyarat. Bizakodom a sikerben.

 

– Mit gondolsz, mennyire ismerik az emberek a megye madarait?

– Azt kell mondjam, hogy alapvetően nem is ismerjük a madárvilágunkat. Nem vagyunk tisztában a vidék gazdag madárvilágával. Az, hogy nekem is felnyílt a szemem a vidék e kincseire, azt Balog Lajosnak, Motkó Bélának és Mülek Lászlónak köszönhetem!

 

Galéria

További programok »

Itthon

Csepregi András is kiérdemelte az új Göncz Árpádné-díjat

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencián, idén először két kivételes szakember, Csepregi András és Jakubinyi László vehette át a rangos Göncz Árpádné-díjat, amelyet a fogyatékos személyek támogatása érdekében végzett példaértékű munkájukért kaptak.
18:48
FEL