– Pálffy Albert Gyulán született, papnak szánták, ügyvédnek tanult, majd márciusi ifjú és végül íróvá vált – mesélte Szilágyi Sándor a program előtt. – Az az igazság, hogy egy zseniálisan középszintű író lett: fogytak is a könyvei, de annyira nem. Tudniillik a romantika műfajában mondhatni Jókai nyomában járt, de még nem volt olyan „modern”, mint Mikszáth; így kettő közé préselve pedig nem tudott kiteljesedni.
Hozzáfűzte, inkább politikai újságíróként remekelt igazán. Az 1848. március 19-én megjelent Marczius Tizenötödike című lap egyik kiváló munkatársaként, bizonyos Nagy Gedeon álnéven nagy, jó tempójú cikkeket írt. Megjegyezte, a hírlapírás akkoriban nagyon dagályos volt, mivel úgy jegyezték le a tudósításokat, mint ahogy a szónoklatok elhangzottak, és ezeket sokszor nehezen lehetett értelmezni.
– Pálffy viszont nagyon tömören meg tudta fogalmazni a gondolatait – folytatta. – Nem különben az egyik legjobb barátja Petőfi, akivel a legendás Tízek Társaságának voltak a tagjai. Többek között külföldi cikkeket fordítottak és tömörítették – ennek az egyik legjobb példája a 12 pont. Ez a műfaji stílus egy kicsit rímel a mai kommunikációs világra is.
Galéria
Pálffy sokadik nagy újítása, hogy a Marczius Tizenötödike volt az első, amit rikkancsot árultak. A lap március 19-én jelent meg, amikor már javában forradalmi lázban égett Magyarország. Például Görgey Artúr azért volt sikeres, mert felszámolta a dogmatikus rendszert. Egy forradalmi hadseregben bármit lehetett.
– Ami ellenben ambivalens, hogy a cenzúra ellen küzdő Marczius Tizenötödikét 1849 októverében visszavonják, ugyanis mindig az aktuális kormányt ütötték-vágták.
***
Noha Pálffy Albert Gyulán született, de elment, míg Szilágyi Sándor is a fürdővárosban látta meg a napvilágot, de ő visszajött.
