A 2014–2020-as uniós ciklusban az Európai Unió által rendelkezésünkre bocsátott 25 milliárd euróból Magyarország az összeg 23 százalékát hívta le Brüsszelből. Az éves kormányzati cél 29 százalékos, ehhez azonban 1,6 milliárd euró még hiányzik – írja a Világgazdaság.
Miután október végén újabb, mintegy 200 millió eurót utalt a 2014–2020-as fejlesztési számlák ellentételezésére Magyarországnak az Európai Bizottság, hazánk lehívási mutatója 5,8 milliárd euróra ugrott. Ez a teljes keret 23 százaléka, megfelel az európai uniós átlagnak. Az évtized végéig tartó hétéves programozási időszakban 29,6 milliárd euróból gazdálkodhat Magyarország, ebből azonban 4,6 milliárd a nemzeti önrész, a lehívások értelmezési tartománya tehát az a 25 milliárd euró, amelyet az EU nyújt.
Viszonyításképp: a hazai mutató 2016 végén 8, 2017 utolsó napjaiban pedig 17 százalékon állt, vagyis a tavalyi eredmények megismétléséhez is hiányzik még 3 százalékpontnak megfelelő uniós átutalás. Csakhogy a kormány azt az ambiciózus fejlesztéspolitikai célt tűzte ki maga elé, hogy a 2018-as naptári évben 3,1 milliárd eurónyi fejlesztési számlát egyenlítsen ki Brüsszel.
Ahhoz, hogy ez teljesüljön, december végéig 7,4 milliárd euróig kell felkúszniuk a kifizetéseknek, ami 29 százalékos részeredményt feltételez. Így 1,6 milliárd eurónak még idén meg kellene érkeznie.
Bőven van tehát tennivaló, a 60 napos teljesítési szabály miatt azonban garancia már csak arra van, hogy az október végéig kiküldött költségnyilatkozatokat ellentételezzék. De mivel az esztendőből hátralévő alig két hónapban a magyar kormányhoz hasonlóan az Európai Bizottságnak is kohéziós politikai sikereket kell felmutatnia, lehetséges, hogy rövidebb idő, akár 30-40 nap alatt is újabb számlákat fizetnek ki.
A Világgazdaság úgy tudja, a közbeszerzések hátráltathatják a gyorsított brüsszeli elszámolást. Több nagy összegű tender a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) mellett a környezeti és energiahatékonyság, illetve a terület- és településfejlesztés terén is vitákat váltott ki Brüsszelben, az érintett projekteket újra megvizsgálják az uniós szakértők.
Eddigi, 23 százalékos lehívási teljesítményével Magyarország a 28 ország közül a 17. helyet foglalja el, miközben arányaiban a legtöbb pénzt eddig Finnország (47 százalék), Ausztria (40) és Luxemburg (39) vitte haza Brüsszelből, a legkevesebbet pedig Málta (12 százalék), Horvátország (14), és Olaszország (15).
A visegrádi országok közül a lengyelek 1 százalékponttal járnak előrébb nálunk (24), a cseheket (21), valamint a szlovákokat (19) megelőzzük.
Míg az uniós pénzlehívás terén lassabban őrölnek a malmok, addig a források odaítélése olajozottan működik. Nemzetközi összevetésben is új fejlesztéspolitikai modellként értelmezhető az a sebesség, ahogy Magyarország – tagországi túlvállalással – odaítélte a győztes pályázóknak a rendelkezésre álló keret 105 százalékát, miközben e téren az EU-s átlag 61 százalék.
A rohamtempójú kötelezettségvállalás annyira páratlan, hogy Portugália 77, Belgium pedig 76 százalékos részaránnyal is felkerülhet a képzeletbeli dobogóra az Európai Bizottság adatai szerint. A lehívások eredményessége azért kulcsfontosságú, mert amíg a kötelezettségvállalás és a brüsszeli átutalások között nem szűkül az olló, a különbözet a magyar költségvetést terheli.
Forrás: Világgazdaság
