A Békéscsabai Jókai Színház színitanházában ismertem meg Tege Antalt, akit, mindenki csak úgy szólít "Tóni". Ismeretségünk révén a villáminterjú során tegeződtünk.
1. Mi motivál a mindennapjaidban?
A családom, Lora kutyám, a kis törpetacskó és a munka.
2. Milyen a tökéletes pihenőnap számodra?
Ebben az esetben legalább 8-ig, 9-ig alszom, utána elindul a családi élet, ebéd, kutyasétáltatás esetleg egy kis peca.
3. Mi hoz ki a sodrodból?
Az emberi butaság és az igazságtalanság.
4. Mire vagy a legbüszkébb?
Természetesen a családomra, a gyerekeimre. Másrészt pedig arra az egyensúlyra, amit a színjátszás és a rendezés között meg tudtam teremteni.
5. Mikor fogalmazódott meg benned az, hogy nemcsak a színművészettel, de a rendezés eszközeivel is meg tudnál fogalmazni művészeti értékeket a színpadon?
Amikor tanítottam, akár a te osztályodat is, ráébredtem valamire. Arra, hogy amikor nem a színpadon vagyok, hanem osztályfőnökként navigálom a pályakezdő tanítványaimat, érdemeben még többet tudnék hozzászólni a darab mondanivalójához és az egyéni játékokhoz. Velem is előfordulhat, hogy kicsit elbutulok színészként, és belefeledkezek a saját szerepembe. De rendezőként nemcsak abban az egy hónapban, hanem jóval előtte végiggondolom mindennek a menetét, amivel szólhatok a színészekhez és ezáltal talán a nézőkhöz is.
6. Változott a szemléletmódot, a belső lelki alkatod a rendezés folyamán?
Remélem, hogy tulajdonságaimban nem változtam meg. Természetesen éreztem és most is érzem, amikor a kollégák nagyobb bizalommal fordulnak hozzám, főleg akkor, ha bizonyos produkciók jól sikerülnek. Hadd említsek egy példát: Bartus Gyula a tanárom volt a színitanházban, majd később a saját tanáromat rendeztem egy darabban. Ehhez mindkettőnktől szükség volt türelemre és intelligenciára, hiszen a Gyula nem bánhatott velem kis volt tanítványként, én pedig nem kivételezhettem vele mint volt tanárommal.
7. Nagy hangsúlyt fektetsz a lélektanra. Képezted magad a pszichológia irányába vagy ez egy ösztönös folyamat nálad?
Jelenleg is képzem magam egyetemen, ahol színházelméletet tanulok. A vágy mindig ott van bennem, hogy folyton képezzem magam. És mindig a lélek részéről próbálom megfogni a történeteket. A kor nem is nagyon szokott érdekelni. Sokkal érdekesebb számomra az, hogy megtaláljam, mi mozgatja a szereplőket. Így azon dolgoztam, hogy minden műfajban kipróbáljam magam, mint rendező, hogy rájöjjek arra, melyik képbe illek bele. Úgy érzem, a vígjáték és a dráma áll hozzám közel. És ezekben a műfajokban is mindig szem előtt tartom, hogy a néző gondolkodva menjen ki a nézőtérről. Hogy magára ismerjen a karakterekben, a történetet mozgató szálakban.
8. Min változtatnál a világban, ha lehetőséged lenne rá?
Megszűntetném a szegénységet és a gyermekbántalmazást.
9. Mit kezdenél az ötös lottó nyereményével?
/Nevet/ Nagyon sokszor végiggondoltam már. És biztos közhelyesnek hangzik, de nagyon sokat adakoznék, utána pedig a családom biztonságát alapoznám meg anyagilag.
10. Mi a kedvenc olvasmányod?
Karl Ove Knausgård skandináv írótól a Harcom című sorozata. A halálról, a szerelemről, a családról szól.
