(Földesi Csengével a Huszonegy bemutatója előtt beszélgettem.)
– Több művészeti műfajban mozogsz otthonosan: a város másik televíziójánál dolgozol, írsz és színitanodás vagy.
– Nem vagyok színitanodás.
– Hoppá… rosszul készítettek fel. (Egyébként Csenge nővére, Földesi Ágnes Villő a csabai teátrum tagja – S. T.)
– De a színház egyébként mindig jelen van az életemben. Kicsi korunkban sokat jártunk színházba. Később a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetememen, magyar nyelv és irodalom szakosként a színházról írtam a szakdolgozatomat. A szakmai gyakorlatomat egy budapesti és a pécsi színházban töltöttem, ahol „mindenes” voltam: öltöztető, az asszisztens asszisztense, egy rövid szünet erejéig még súgó is… Végül Szegeden végeztem el a mesterképzést.
– Miért épp Nagyváradon jártál egyetemre?
– Az érettségit követően tényleg a színitanoda jelmez- és díszlettervező képzésére akartam jelentkezni. Csak épp akkor alakították át az oktatási törvényt: kettévették a képzést, én pedig realizáltam, hogy erre így nem tudok felkészülni. Aközben megismertem a nagyváradi egyetemet, végül oda jelentkeztem magyar nyelv és irodalom szakra.
– Manapság a Facebook a legnagyobb pletykafészek. Az egyik posztodban a nővéredék lakását hirdeted, de olyan svunggal, hogy ha lenne 15 millióm, már ott laknék. Az írás végig jelen volt az életedben?
– Sokat köszönhetek a gimnáziumi magyartanáromnak, aki az érettségit követően bíztatott, hogy írjak. Majd amikor az egyetemre jelentkeztem, szembejött egy pályázati lehetőség: antológiába szerzőket kerestek. Megpróbáltam, sikerült, azóta többen is szerepeltem. Egy hasonló pályázati lehetőség indította el, hogy most itt beszélgetünk.
Galéria
– Úgy érezted, hogy ideje lenne egy könyv formájában kiadni a munkáidat?
– Kicsit kacifántosabb: egy váradi pályázat különdíjasa lettem, ez azzal járt, hogy a novelláimat összegyűjtve kiadják az első kötetemet. De ez sajnos nem történt meg. Viszont azt az anyagmennyiséget a szívemhez szorítottam, nem engedtem el… és egyszer csak – szintén egy megnyert pályázat útján – itthon kiadhattam.
– Miért Huszonegy a címe?
– Van egy feltételezés, hogy a lélek 21 grammos. Minden novella igazából különböző lelki fejlődések folyamata.
– A könyvbemutató beszélgetésének a címe: Teszek egy kört a tengelyem körül. Ez az egyik novella címe?
– Nem. Egy kolozsvári barátnőmmel azon gondolkodtunk, hogy címet kellene adni a könyvbemutatónak. Majd leültünk a telefonjaink elé, felütöttük a könyvet és nagyon megtetszett neki az egyik írás mondata: Teszek egy kört a tengelyem körül.
– És tettél?
– Azt beszéltük, hogy ez azért működőképes, mert az életem során nagyon sok kis kört tettem meg a tengelyem körül. A körözést lezártam és keretbe foglaltam.
