Finisben a mézjelentés: nem adnak esélyt a hamis méznek

Az Európai Unió és a hazai piacok szereplői, valamint a fogyasztók csak nyernek azzal, ha új alapokra helyezik a méhészeti ágazat működését, finanszírozását, és nagyobb figyelmet kap a mézfogyasztás népszerűsítése. Már az Európai Parlamentben is kiemelt téma az ágazat helyzete, és úgy tűnik, hogy a reformok hamar meghozzák gyümölcsüket – írja a hirado.hu.

 

Sok évezredes édesítőszer

 

A méz gyümölcs- és szőlőcukrot tartalmaz, és habár kevésbé édesít, mint a „fehér” cukor vagy némely mesterséges édesítők, de egészségesebb – mivel természetesen édes. Mindezek mellett gazdag tápanyagokban, enzimekben és aminosavakban, és mértékkel cukorbetegek is fogyaszthatják. Sőt: kifejezetten érdemes a mézhez folyamodni, ha leesik a vércukorszintünk.

Ráadásul – hívta fel figyelmünket Varjú József mezőberényi méhészmester – az ember már évezredekkel korábban találkozott a mézzel, míg a kristálycukor még mindig idegen anyagnak számít. Varjú József elmondta azt is: a méz már a nyálkahártyánkon oldódni kezd, már ott energia lesz belőle. A sportolók is élnek vele, gyakran látni sportversenyeken, hogy a kerékpárosok vagy a futók tasakos mézet nyomnak a szájukba, hogy így pótolják az energiát.

A méz a méhpempővel és a propolisszal egyetemben valóságos gyógyír a szervezet számára, és bizonyos gyógyszerekkel, táplálékkiegészítőkkel ellentétben nincsen mellékhatásuk.

 

Sokat viszünk külföldre

 

Magyarországon mintegy húszezer család számára jelent megélhetést a méhészkedés. Mézexportőrök vagyunk, az unión belül a harmadik legnagyobb mézelőállítóknak számítunk Spanyolország és Románia után.

A megtermelt és lepergetett minőségi magyar méz mintegy 75 százaléka az unió piacain cserél gazdát – miközben a hazai fogyasztók zöme még mindig hamarabb emeli le a boltok polcairól az olcsóbb, de kevésbé minőségi, sőt legrosszabb esetben hamisított, tápanyagok szempontjából értéktelen mézeket, mint a hazait.

Pedig a magyar akácméz hungarikum, ráadásul külföldön igen népszerű: a magyar mézek, mézkészítmények eljutnak Japánba és az Amerikai Egyesült Államokba is, és kedvelt termékeknek számítanak úgy a tengerentúlon, mint a távoli szigetországban. A magyar méz sűrűsége a görög után a második legnagyobb a világon – ami csak tovább növeli az értékét.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta a kormány és a méhészek között a közös munka folytatódik. Ennek fontos eleme, hogy Erdős Norbert EP-képviselő, a témakör szakértője országjárásra indul, és minden megyében találkozik méhészekkel. Tájékoztatást ad arról, hogyan áll a méz és a méhészek ügye az Európai Parlamentben, és a méhészek véleményét is meghallgatja a kérdéskörről. Az országjárás márciusban zárul.

 

Ha csak fél kilóval többet ennénk évente…

 

Magyarországon a statisztikák szerint 75 dekagramm és egy kilogramm között mozog az éves mézfogyasztás. Ha a jövőben a mézfogyasztást népszerűsítő akciók következtében megnövekedne akár csak fél kilogrammal is ez az érték, az már jelentős javulást hozna a hazai piaci helyzetben.

 

Méhészet egy Orosházához közeli tanyán. MTI Fotó: Rosta Tibor

 

Erdős Norbert EP-képviselő arról számolt be a hirado.hu-nak, hogy a mézjelentés, amely már az elfogadás előtt áll, az agrár- és vidékfejlesztési bizottság nagy támogatással, egyetlen nem szavazat mellett szavazta meg. Ez is azt bizonyítja, hogy mindenki számára fontos a méztermelés, a méhészek ügye.

A méhészet ugyanakkor mindennél is sokkal többet jelent. Ha nem lennének méhek, az élelmezés és a növénykultúra összeomlana: az élelmiszeripar 76 százaléka, a zöldség- és a gyümölcstermesztés 84 százaléka múlik a méhek beporzásán.

 

Az EU-n kívülről importált méz ötöde hamis

 

Magyarországon a méhsűrűség európai szinten is magasnak számít, a második helyet foglaljuk el a tagországok sorában. Míg Békés megyében 12-15 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, addig ez a szám a Dunántúlon 24-25 is lehet.

Az itthon forgalomban lévő méznek csak a 60 százaléka származik az EU-n belülről, 40 százalék import termék. Több hatósági és európai uniós vizsgálat szerint az unión kívülről importált méz 20 százaléka hamisítvány. Mindez pedig rendkívül nagy károkat okoz az EU tagországaiban tevékenykedő méhészeknek.

Ha a mézjelentésben foglaltak hatályba lépnek, ez a mennyiség minimálisra csökkenhet, mivel a beáramló termékeket már a határátlépésnél szigorú vizsgálatnak vetnék alá, és a kereskedőkhöz sem jutna el így a rendkívül rossz minőségű áru.

Szerencsére az eddigi, viszonylag elnagyolt címkejelöléssel ellentétben (amely csak azt tartalmazta, hogy a méz EU-s, avagy azon kívülről származik, esetleg keverék) a jövőben a származási országot, országokat konkrétan meg fogják nevezni.

A jelentés további hozadéka lesz még a tervek szerint a mézfogyasztás népszerűsítése is valamennyi tagállamban.

 

Vajas-mézes reggeli

 

Ezt a célt szolgálja a már működő Európai Mézes Reggeli program is, amely Szlovéniából indult és amelyhez Magyarország 2014-ben csatlakozott. Ennek révén a hazánkban kiválóan működő iskolatej- és gyümölcsprogram keretén belül lehetőség lenne arra, hogy mézet is adjanak a gyerekeknek. Így, hogy várhatóan nagyobb figyelmet és lehetőséget kap a méz, sokan remélik, hogy ez is megvalósulhat.

Varjú József és méhésztársai helyben, Mezőberényben éves szinten mintegy 300-400 gyermeknek biztosítanak mézes reggelit. A hungarikumnak minősülő akácmézet a méhészek adják a reggelikhez, míg a vajról és a kenyérről a helyi önkormányzat gondoskodik. Mezőberény országos szinten is kiemelkedik így a mézes reggelik tekintetében.

A méhészmester szerint a programnak idehaza szemléletformáló szerepe is van mind a gyerekek, mind a családjaik életében. Amellett, hogy így sok olyan kisgyermek is megkóstolhatja a mézet, aki korábban még nem fogyasztott, kialakulhat a kicsikben egyfajta tudatos fogyasztói magatartás is a minőségi és egészséges termékekkel kapcsolatban.

 

Finisben a mézjelentés

 

A mézjelentésről február 28-án vitáznak, majd másnap, március 1-jén szavaz róla az Európai Parlament. A jelentés elfogadását követően remélik, hogy a méhészeti ágazat támogatását is átgondolják. Erre azért lenne szükség, mert bár az Európai Unió kibővült, és így több lett a méhész is, a finanszírozás és támogatás mértéke nem változott.

Erdős Norbert EP-képviselő a hirado.hu-nak azt mondta: reméli, hogy a jogszabály megalkotása után a piac megtisztul, és végre kiszorulnak a hamis és rossz minőségű termékek, amelyek komoly károkat okoztak a méhészeknek és más gazdasági szereplőnek egyaránt.

 

Forrás: hirado.hu

 

Megosztás:

Címke: , , , , , , ,