– A Békés megyei szlovákok ünnepi viseletében a 19. században fontos szerepe volt a szűcsök által készített ködmönöknek, ez nem hiányozhatott a férjhez menő lányok kelengyéjéből. Ornamentika és szabás tekintetében szűcsközpontok alakultak ki Békés megyében, például Mezőberényben, Szarvason, Tótkomlóson és Békéscsabán. A kiváló mesterek a szűcsközpontokra jellemző sajátos kompozíciót, díszítményt, színvilágot, szabásvonalat fejlesztettek ki, melyek egymástól és a magyarokétól is eltértek. Az 1970-es években a Békés megyei kézművesek nagy erőfeszítéseket tettek a ködmönök mintavilágának fennmaradásáért, mely ennek köszönhetően tovább él napjaink népi iparművészetében. A ma élő és dolgozó hagyományőrző kézművesek fontosnak tartják ennek a több évszázados kultúrának megőrzését és átörökítését a felnövekvő nemzedékek számára. Békés megyében több alkotó közösség is tevékenykedik a tradicionális szűcshímzés motívumvilágával. A Békés megyei szűcshímzés országosan is ismert, népszerű, térségünkben pedig máig az egyik legkedveltebb – fogalmazott Pál Miklósné a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke.
A Békés megyei szűcshímzés évtizedeken keresztül meghatározó szerepet töltött be számos megyei település társadalmi életében. A 20. században végzett megtartó tevékenységgel került a Békés megyei szűcshímzés olyan helyzetbe, amely lehetővé teszi, hogy ma is beszélhetünk ennek élő hagyományáról a megyében. E szellemi és tárgyi örökség sokak szerepvállalása és tudatos tevékenysége eredményeként lehet ma is élő tudás, ezáltal példát szolgáltat, nemcsak az országnak, hanem az egész magyarságnak – ezen keresztül a világnak az értékmegőrzés mikéntjére.
A jegyzékbe való felkerülés az elődeink előtti tisztelgés, valamint a ma ezzel a tudással élő és alkotó emberek különleges kultúrájának magas szintű elismerését jelenti.
