A Szentháromság-kápolnát az 1738-as pestis járvány után a túlélők az életben maradásukért, hálából építették; a templom 1741-re első formájában el is készült, amelyet azóta már többször átépítették.
– A közel háromszázéves kápolna, amelyet őseink emeltek és az idők folyamán senki nem rombolt le, fontos volt az egyház és a város számára is, ezért már több körben újították meg. Az első körös támogatást sikerült tizenöt millió forinttal pótolni, amelynek eredményeként kívül teljes mértékben megújul, tovább szépítve ezzel Gyula főterét. Fontos hangsúlyozni, hogy építeni, alkotni, felújítani, teremteni csak akkor tudunk, ha békességben élünk – emelte ki az államtitkár.
Görgényi Ernő polgármester arról beszélt, hogy a Kossuth téri Szentháromság-kápolna városképi jelentőségű, műemléki érték, nemcsak a hitélet szempontjából fontos épülete Gyulának, hiszen az építészet, a műemlékek és a kultúra szerves részét képezik, a történelmi fürdőváros pedig országos hírnevét többek között a műemlékeknek köszönheti.
A felújítás során kiderülő többletköltségekre sem az egyháznak, sem az önkormányztanak nincs fedezete, ezért a városvezető Soltész Mikóshoz fordult, aki 15 millió forint támogatásban részesítette a várost. Ezt az összeget teljes egészében a templom felújítására fordítják.
Kovács Péter plébános felidézte, hogy a kápolna tetőszerkezete és tornya az 1930-as tűzvészkor leégett. Bár a templomot 25 évvel ezelőtt kívűl-belül felújították, a tornyot a Bethlen Gábor Alapítványtól nyert 15 milliós pályázati támogatásból kezdték el renoválni. A héjazat megbontásakor azonban kiderült: olyan mértékű károsodás érte a szerkezetet, hogy az egészet le kell bontani.
A felújítás terve jelenleg a műemlékvédelmi hivatalnál van, az ajánlat szerint a szerkezetet vörösfenyőből kell helyreállítani, a munkálatok pedig az engedélyeztetést követően körülbelül két hónapot vesznek igénybe.
