A márciusi „meleghozók” tavaszi időjárással örvendeztették meg a gazdákat. Kelet-Magyarországon a múlt héten a napos, száraz időben néhol a +25 fokot is mértek
Benedek napját követően az erősödő délies szél ellenére is országszerte 20 fok fölé emelkedett a napi csúcsérték, majd az azt követő csendesebb napokon általában 22-24 fokos maximumok voltak jellemzők az Észak-Tiszántúl legnagyobb részén. Ezek az értékek jó két hónappal megelőzik a naptárt, sőt, kis híján az esztendő első „nyári”, azaz 25 fokot elérő csúcshőmérsékletű napja is megszületett. Fagypont alatti hőmérsékletről nem érkezett jelentés az elmúlt hét során, a hőmérséklet viszont fokozatosan az átlag köré esett vissza a hét végén érkező gyenge hidegfrontot követően. Akkor ismét megélénkült, meg is erősödött az északiasra forduló szél, de még csak tartósabb felhősödés sem kísérte az átvonuló frontot.
Nyárias meleg
Az átlagosnál legalább 25-35 százalékkal több napos órát számláló időszak rendkívül felgyorsította a növények fejlődését, hiszen a napi középhőmérséklet szinte mindvégig +10 °C felett, egy-egy napon +15°C felett járt. A talaj felső 5 centiméteres rétegének hőmérséklete napi átlagban rövid időre megközelítette a 10 fokot, de a jellemző 7-9 fokos érték is messze átlag feletti, éppen úgy, mint a hét 11,0-11,7 fokos középértéke, mely 5-6 fokkal haladta meg az ilyenkor szokásosat. Ilyen hőmérsékleti viszonyok mellett napok alatt megindult a gyümölcsfajok közül a mandula és kajszi virágzása, de a későbbi, melegigényesebb őszibarack és szilva, valamint a meggy- és cseresznye is igen gyors fejlődést mutatott.
A fagyos téli időt jelentősebb fagykár nélkül átvészelő őszi kalászosok növekedése, bokrosodása intenzív, ezt a kedvező vízellátottság is támogatja. Nem volt ugyan kiadós csapadék az időszakban, hiszen térségünkben még az 5 millimétert sem érte el a heti összeg az időszakban, de az egy méteres talajszelvény nedvességkészlete bőséges, a szabadföldi vízkapacitás 70 százalékát meghaladó. A művelt réteg már jóval szárazabb, hiszen a gyakran szeles, meleg időben számottevő volt az állományok és a csupasz talajfelszín párolgása is. A korábban sokfelé látható belvíz kiterjedése mostanra sokat zsugorodott, az szinte teljes mértékben a lefolyástalan, egyébként is pangóvizes területekre szorult vissza.
Forrás: Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ
