Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a rovarfehérjék elsősorban az állatok etetésében foglal el fontos szerepet.
A szakember kiemelte: a rovarfehérje alkalmazása, illetve ipari léptékben történő előállítása új lendületet kaphat most a bizonytalanná vált ukrán és orosz gabonaexport miatt. A gabonafélék a takarmányozásban is jelentős szerepet töltenek be, a háború miatti piaci kétségeket máris beárazta a piac. A rendkívüli alapanyag-áremelkedés miatt az állati takarmányozásban szükségessé és minden korábbinál aktuálisabbá vált komolyan foglalkozni az alternatív, fenntartható és gazdaságosan előállítható fehérjeforrások bevonásával.
– A Föld növekvő lakosságszáma az élelmiszer-ellátás biztonsága amúgy is több feladat elé állítja az agráriumot. A legfontosabb mind közül a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése és az élelmiszer-feldolgozási technológiák fejlesztése, a feldolgozott alapanyagok jobb hasznosulásának biztosítása. Lényeges, hogy olyan élelmiszereket tudjon az ipar előállítani, ami az emberi szervezet optimális működéséhez megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza a szükséges szénhidrátokat, fehérjéket és egyebeket. A táplálkozástudomány területén az egyik legnagyobb téma a fehérje, amiből nem mindegy, hogy mennyit és milyet fogyasztunk – fogalmazott Friedrich László.
Ismertette, hogy a műhús, azaz a biotechnológiai úton előállított hús gyártási költsége még irreálisan magas, bár – ahogy a Covid révén általánosan és világszerte felgyorsult a digitalizáció – a fejlődés és a technológiaváltás jövőbeli léptéke felmérhetetlen, akár ez is lehet belátható időn belül az élelmezés egyik fontos területe. Ennél sokkal előrébb tart a rovarfehérjék humán élelmiszer-alapanyagként és az állattenyésztésben, az állati takarmányozásban lehetséges felhasználása.
A rovarfehérje humán felhasználására Hollandiában már van példa, de a magyar élelmiszeriparra nem jellemző annak alkalmazása – mondta Friedrich László. Mint mondta, a Távol-Keleten nagy hagyománya van a rovarok fogyasztásának, nálunk viszont hagyományosan csak az állatok, például a kapirgálós csirkék esznek rovarokat. A MATE hallgatói, a jövő élelmiszermérnökei körében azonban a rovarfehérje népszerű téma, nem kizárt, hogy hamarosan gazdasági vállalkozások is sikerrel épülnek majd erre a területre, mint beszállítók és feldolgozók.
Eközben előkészületben van egy olyan kutatás, aminek keretében a MATE intézete európai uniós forrásból az adott országban a lakosság biogenomját vizsgálja majd. Nevezetesen azt, hogy az évezredek során a helyiek emésztőrendszere, illetve bélrendszerének mikroflórája hogyan alkalmazkodott a helyben termő és fellelhető táplálékhoz. Ehhez a kutatáshoz EU-n kívüli országok is csatlakoznának, hiszen ipari léptékben is nagy jelentőségű, hogy milyen élelmiszereket érdemes és fontos előállítani. Az emésztőrendszer állapota az egész szervezetre, az egyének közérzetére is kihat, ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen ételeket fogyasztunk – mutatott rá a területen zajló kutatás-fejlesztés egyik fő irányára az intézetvezető egyetemi tanár.
