1938-ban a Szent Jobbot körbevitték Magyarországon a Szent István Emlékév tiszteletére. Ekkor volt első királyunk halálának 900. évfordulója. Az országos megemlékezésnek talán ez volt az egyik leginkább várt, a legtöbb embert megmozgató rendezvénye.
Az ereklye megfelelő körülmények közötti szállításához speciális vonatszerelvényt kellett összeállítani. Ezt az egy mozdonyból és öt kocsiból álló vasúti szerelvényt nevezzük Aranyvonatnak. A szerelvényt mozgató mozdony elején egy hatalmas, fehér kereszt volt látható. A feszület mindkét oldalán az 1038-1938 dátumok jelezték a jubileumi eseményt és a tetején pedig a Szent Korona nagyméretű másolata volt látható.
.jpg "Az_Aranyvonat_Békéscsabán__Gazsó_Mátyás_gyűjteménye__(1)")
Békéscsabai lakosai 1938. június 2-án olvashattak először arról, hogy a Szent Jobbot szállító Aranyvonat Békéscsabára érkezik. Aznap jelent meg a Békéscsabai Közlönyben a hír, hogy július 3-án lesz a nevezetes esemény. A római katolikus egyházközösség június 23-án tartotta a Gutenberg utcai Missziós házban azt a megbeszélést, melyen a Szent Jobb békéscsabai fogadásának részleteiről egyeztettek. Az országos szervektől érkezett program szerint a nemzeti ereklye július 3-án (vasárnap) 11 óra 14 perckor érkezik meg a békéscsabai vasútállomásra és pontosan 82 percet tartózkodhat ott, tehát 12.36-kor kell továbbindulnia Gyula felé. Az Aranyvonatból a Szent Jobbot tartalmazó díszes szekrényt kiveszik majd és a pályaudvar előtt fogják elhelyezni, közszemlére tenni. A tervek szerint a Gyulára távozó Aranyvonat még aznap visszatér Csabára és 8 percig újra látható lesz az ereklye. Az esemény fontosságát jelzi, hogy a szervezők még egy értekezletet tartottak a helyi események megbeszélésére. Erre a megbeszélésre július 1-jén került sor a békéscsabai vasútállomáson, az összes érdekelt és résztvevő szervezet bevonásával. Kijelölték a díszszázad, a cserkészek, a leventék és a közönség pontos helyét. A Szent Jobb ünnepségre érkezőknek két jegyet lehetett beszerezni. A fehér színűvel a peronra is ki lehetett menni, míg a zöld színű jeggyel a pályaudvar előtti téren lehetett tartózkodni. Az esemény a helyi zsidóág körében is fontos eseménynek számított. Ezt bizonyítja az is, hogy dr. Silberfeld Jakab főrabbi a neológ zsinagógában hitszónoklatot tartott Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából. Ezen az eseményen a rabbi szent királyunk jelentőségét hangsúlyozta a magyarságra és az európai történelemre nézve.
1938. július 3-án a nagy meleg ellenére a tömeg már a kora délelőtti órákban gyülekezni kezdett és 11 óra előtt már több ezren várták a nevezetes eseményt. Nemcsak Békéscsabáról, hanem a környező településekről is érkeztek a hívők. Újkígyósról körülbelül 300 fő érkezett Takácsy Dénes plébános vezetésével. A Szent Jobbot szállító Aranyvonat kilenc perc késéssel, 11 óra 23 perckor érkezett meg az állomás harmadik vágányára és 82 percet tartózkodott ott. A peronon, melyet vaskorláttal zártak le, a papság, a hadsereg díszszázada és a küldöttségek elöljárói várták az ereklyét. Természetesen Békés vármegye főispánja, dr. Ricsóy-Uhlarik Béla is részt vett az ünnepségen feleségével, Inkey Gabriellával. Az Aranyvonat érkezésekor a zenekar a Himnuszt kezdte játszani, majd a szerelvény befutott az érkezési csarnok elé. A városunkba érkező vonaton többek között ott tartózkodott Huszár Károly volt kormányfő, Mészáros István érseki helynök, Mihalovics Zsigmond az Actio Catholica országos igazgatója, Zsémbery István az Actio Catholica ünnepi rendezője, valamint Máriássy László alezredes, a koronaőrség parancsnoka.
A Szent Jobbot tartalmazó szekrényt a vagon előterébe tolták, majd elsőnek az egyházközösség köszöntötte az ereklyét a helyi katolikus hívek nevében. Ezt követően a koronaőrök a vasútállomás előtti térre vitték a relikviát és ott egy díszes baldachin állvány alá helyezték. Ezután került sor az ünnepi beszédekre. Először a főispán köszöntötte beszédében a Szent Jobbot, majd a római katolikus egyház nevében dr. Domanek Pál esperes plébános mondta el ünnepi gondolatait. Többek között hangsúlyozta, hogy milyen fontos Békéscsabának, ennek a határtól mindössze 30 kilométerre lévő városnak az ereklye jelenléte. A „porig alázott Magyarország” nevében kérte a Szent Jobbot, hogy járjon közben a Mindenhatónál, hogy „méltók lehessünk dicső múltunkhoz és az eljövendő eseményekhez.”.
A köszöntő beszédek befejezése után az ünnepségen részt vevők vonulhattak el az ereklye előtt és vethettek rá egy pár pillantást. Ezt követően a koronaőrök a katolikus papok kíséretében visszavitték a Szent Jobbot a pályaudvarra. Itt, a díszszázad előtt még egy liturgikus ima hangzott el, majd a katonazenekar eljátszotta az „Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!” című Szent Istvánról szóló, templomban is énekelt himnuszt. Az ereklyét ezután visszahelyezték az Aranyvonatra, majd a szerelvény 12 óra 36 perckor lassan kigurult a békéscsabai állomásról Gyula irányába.
Az utolsó békeév legnagyobb csabai eseménye véget ért. Egy év múlva Európa már lángokban állt…
A békéscsabai belvárosi katolikus templom baloldali oldalhajójában az utolsó két üvegablak az 1938-ban Békéscsabára érkezett Szent Jobb emlékére készült.
Ugrai Gábor
