A felmérést végzők a tíz kilométeres ellenőrzés során tündérfátyolból több mint ezer virágzó egyedet találtak, a vízitöknek azonban csupán egyetlen előfordulási helyét sikerült fellelni. Egyes években – ilyen a 2020-as is –, a Körösök és a Tisza vízgyűjtőin lefolyó nagy mennyiségű víz visszaduzzasztotta a Hortobágy-Berettyót. A folyó így tágas kiöntéseket hozott létre a víz által közrefogott pusztarészeken, amelyeket ebben a térségben zugoknak neveznek.
A kiöntésekkel együtt nagyon sok vízirovar, kétéltű és hal kerül ki a mederből, s ezek a víz visszahúzódásával megrekedhetnek a kisebb-nagyobb tócsákban, kis tavakban. Nagyon jól lehetett ezt látni a Kenderesszigeti–halastavak költőtelepéről kilátogató nagy és kis kócsagok, üstökösgémek számának emelkedésében is. Sőt, a részben ismert, részben ismeretlen költőhelyekről kanalasgémek 20-25-ös csapata is tartózkodott rendszeresen a kiöntéseken. A sáros felszín a parti madaraknak is kitűnő élőhelyet kínált, így a már röpképes fiatal bíbicek több mint százas csapatai szintén fellelhetők voltak.
Ennél is több volt a nyáridőben még Magyarországon tartózkodó átnyaraló és részben vonuló pajzsoscankókból. Mellettük néhány réti, erdei és billegetőcankó, valamint sárszalonka is felbukkant.
Forrás: kmnp.nemzetipark.gov.hu
