Eseménydús volt a 2016-os esztendő. Tekintsék meg összefoglalónkat, amelyben havi bontásban igyekeztünk összeszedni Önöknek néhány emlékezetes pillanatot.
Köszönjük, hogy néztek, olvastak bennünket 2016-ban, és várjuk Önöket a behirrel, a 7. Tv csatornájával és a Csabai Mérleggel az új évben, 2017-ben is!
2016 november
Negyven év után megújul a BSZC két kollégiuma
Majdnem 275 millió forintból lesz energiatakarékosabb a békéscsabai szakképzési centrum két kollégiuma. Az Európai uniós forrásból finanszírozott korszerűsítés novemberben indult. A munkálatok elsősorban az épületek energetikai fejlesztését célozzák meg.
Az 1972-ben épült kollégiumon az elmúlt 44 évben semmiféle felújítás nem történt. A homlokzaton több helyen omladozott a vakolat, emiatt veszélyessé vált az épület megközelítése.
A felújítás során a Trefort és a Vásárhelyi Pál kollégium épülete is 15 centiméter vastag szigetelést kap, míg a tetőszerkezetet húsz centiméteres hő- és víz-szigetelőréteggel látják el. A korszerűsítés mintegy 80 százalékos megtakarítást biztosít majd.
A két kollégiumban mintegy 350 diák lakik jelenleg, akiknek a munkálatok miatt nem kell kiköltözni. A felújítás várhatóan 2017. májusában készül el.
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki a NÉBIH november elején egy Békés megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban.
A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette. A vírus elterjedésének megakadályozása érdekében az állatokat állami kártalanítás mellett leölik az állategészségügyi szolgálat szakemberei. A kimutatott szerotípus (H5N8) kapcsán eddig még sosem fordult elő emberi megbetegedés.
A fertőzött állományban nagymértékben megemelkedett az elhullás, továbbá megjelentek a betegségre gyanút keltő klinikai tünetek is. A NÉBIH laboratóriumi vizsgálatai megerősítették a madárinfluenza jelenlétét.
Az állategészségügyi hatóság a betegség terjedésének megelőzése érdekében, a járványügyi előírásoknak megfelelően és állami kártalanítás mellett a tótkomlósi gazdaság teljes állományát, 9000 db pulykát leölte.
A forradalom leveréséhez fűződő állomásokat járták végig az emlékezők Békéscsabán. A Tisztelet Menetén a korábbi emlékhelyek mellett, a hatvanadik évforduló alkalmából új emlékhelyeket is avattak.
A rendőrség operatív osztálya, és az ÁVH egykori épületeire is emléktábla hívja fel mostantól a járókelők figyelmét Békéscsabán. Az ünnepségen voltak olyanok is, akik saját tapasztaltból tudták, mik történhettek e falak között. Selmeczi László alig múlt tizenhat éves, amikor közel két hónapot kellett az Államvédelmi Hatóság fogdájában eltöltenie, a bűne az volt, hogy röplapokat osztogatott.
A békéscsabai események viszonylag békés mederbe terelésében nagy szerepe volt a város díszpolgárának, Fekete Pálnak, aki akkor a megyei forradalmi bizottság elnöke volt. Az oroszokkal való tárgyalásainak köszönhető, hogy nem volt még több áldozata a forradalomnak a megyeszékhelyen. Pali bácsi úgy fogalmazott, a világ bátran ma is odafigyelhet a sokszor lenézett, kisemmizett, becsapott magyar népre, és oda is kell hogy figyeljen, hogy szabadságot tanuljon tőle.
A nemzetközi bábus biliárd mezőny először Magyarországon
Három golyó, öt bábu, öt nemzet – Békéscsabán rendezték meg az I. Nemzetközi EuroKegel Bajnokságot novemberben.
A magyar billiárd alapjait követő sportágat Európa-szerte egyre többen űzik. A megmérettetésen, öt nemzet 32 versenyzője vett részt, akik 8 asztalon, egyenes kieséses rendszerben játszottak egymással.
Izgalmas, de annál csendesebb játék szemtanúi lehettek a hétvégén azok, akik ellátogattak az I. Nemzetközi EuroKegel Bajnokságra. Olykor csak a golyók koccanása vagy éppen a kréta sercegését lehetett hallani a teremben. Nem véletlen, hiszen egy igen komoly koncentrációt igénylő stratégiai játékról van szó. A 32 játékos között, egyetlen női versenyző akadt, aki Németországból érkezett a megmérettetésre. Emellett Szerbiából, Dániából és Ukrajnából jöttek játékosok, de a hazai terepen legnagyobb számban a magyar versenyzők álltak a zöld posztós asztalok mellé.
Több mint egymilliárdból fejlesztik tovább a CsabaParkot
Több mint egymilliárd forintos pályázati forrásból fejlesztik tovább a CsabaParkot.
A Terület-és Településfejlesztési Operatív Program keretéből lehívott forrásból bővítik a jelenlegi épületegyüttest, újabb parkolókat építenek, de a kolbász- és sörfesztivál kiszolgálására képes rendezvénytereket is kialakítanak, illetve fejlesztik a közműveket.
„A CsabaPark a létező legjobb beruházás, amit a város kivitelezhetett és megvalósíthatott az elmúlt években”- ezt még áprilisi látogatásán mondta Fazekas Sándor. A földművelésügyi miniszter akkor úgy fogalmazott, jól átgondolt koncepció létezik a csabai kolbász, mint hungarikum bemutatására. A fejlesztés forrását a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból hívja le a város, amit egy novemberben meghozott kormányhatározat rögzít.
A városvezetés abban bízik, hogy több előnnyel is jár majd a CsabaPark továbbfejlesztése. Egyre nagyobb léptékben fejlődik a hazai turizmus, az előrejelzések szerint ez a tendencia a jövőben sem változik.
A Linamar Hungary Zrt. 7,254 milliárd forintos összköltségvetést meghaladó beruházásból üzemcsarnok bővítést, gépbeszerzést és munkahelyteremtést valósít meg.
A Kormány egyedi döntése alapján a fejlesztés megvalósításához 507 millió 805 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyertek.
– Ezzel a két év alatt megvalósuló komplex fejlesztéssel újabb mérföldkőhöz érkezett a Linamar Hungary Zrt. Két fontos célunkat szeretnénk megvalósítani. Egyrészről mezőgazdasági gépgyártásunk piaci pozícióit erősíteni, másrészről új technológiák alkalmazásával autóipari versenyképességünket tovább erősíteni – nyilatkozta Havasi Csaba, a Linamar Hungary Zrt. vezérigazgatója.
A projekt megvalósításával Orosházán és Békéscsabán 81 új munkahely jön létre. A Linamar Hungary Zrt. által vállalt 23 milliárd forintos többlet árbevétel eredményeként helyi vállalatok, vállalkozások munkához juttatása révén is hozzájárul további munkahelyek létesítéséhez, további munkavállalók alkalmazásához a régióban.
Márton napjához, számos népi hiedelem és népszokás tartozik. Ilyen például a Márton-napi felvonulás, ami Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez.
Lámpákkal a kezükben várakoztak az óvodások és szüleik a Napsugár óvoda előtt november egyik estéjén. A Márton napi hagyományokat a Napsugár Óvodában is megismertetik a gyerekekkel.
– A Lencsési óvodában arra tanítjuk a gyerekeinket, hogy szeretjük, tiszteljük egymást – mondta dr. Erdeiné Gergely Emőke a Lencsési Óvoda intézményvezetője.
Tímár Ella, a körzet képviselője bízik abban, hogy a lampionos felvonulás a következő években is folytatódik.
Három új szakasszal bővül Békéscsaba kerékpárút-hálózata. Az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban pályázott sikeresen, így 813 millió forintból a Körte soron, a Berényi úton, és Jaminában közlekedhetnek még biztonságosabban a biciklisek.
A Berényi út két oldalán, a burkolat szélén kijelölt sávban közlekedhetnek, akik arra tekernek. Itt azonban jelentős a gépjárműforgalom, így az új kerékpárút sokat segíthet a bicikliseknek. Emellett további két helyszínen zajlik majd a hálózat kiépítése. Hanó Miklós alpolgármester a Békéscsabai Fidesz Frakció sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a járdaprogramhoz hasonlóan szisztematikusan építkeznek ezen a területen is.
– Békéscsabán, a hasonló léptékű városokhoz képest kimondottan erős a kerékpárforgalom. A kerékpárút-fejlesztések lehetőséget adnak arra, hogy ezt biztonságosabb, jobb körülmények között tegyék – mondta el Herczeg Tamás tanácsnok.
Dr. Ferenczi Attila tanácsnok hozzátette: a város negyede rendszeresen két keréken közlekedik, így kiemelten fontos a fejlődés ezen a területen.
Párválasztás, szerelem, házasság és a háború, ami beleszól a boldogságba. A népi falusi világ életébe, romantikus szépségébe és fájdalmas nehézségeibe kalauzolta el a nézőt a Balassi Táncegyüttes legújabb táncjátéka, az Ádámok és Évák.
A minősítő műsort először a békéscsabai közönség láthatta novemberben a Csabagyöngye Kulturális Központban.
Egy igaznak induló szerelem bontakozott ki a színpadon a Balassi Táncegyüttes műsorában, amelyben keveredett a tánc és a színház.
Legalább négy különböző tájegység, a Küküllő-vidéki Magyarózd, a nyírségi Bundásbokor és Bököny, valamint a felvidéki Zsére falujának táncait vonultatták fel a szereplők. A díszlet egyetlen eleme az almafa volt, aminek Ádám és Éva történetén túl a magyar népi kultúrában is gazdag a szimbólumvilága.
A darab szereplői az érzelmek széles skálát jelenítették meg a táncok nyelvén, míg végül az alma az Ádámok és Évák beteljesült boldogságának szimbólumává vált a színpadon.
Hallgatói csereprogram, településfejlesztés, ivóvíz-gazdálkodás, valamint a turizmus és a kultúra területe egyaránt szerepel abban az együttműködési megállapodásban, amit ismételten készül megkötni egymással a Békés Megyei Önkormányzat és Indonézia Észak-Szumátra Tartománya.
A szigetország egyik legfejlettebb régiójának kormányzója novemberben egynapos látogatásra érkezett Békés megyébe, hogy elmélyítsék a 2010-ben megkötött kapcsolatot.
A lakosság számát tekintve Indonézia negyedik legnagyobb tartománya Észak-Szumátra, ahol 14 millió ember él. Bár a távoli ország éghajlata, kultúrája, gazdasága merőben eltér a miénktől, mégis sok a lehetőség a kötődésre. T. Erry Nurady, M.Si., Észak-Szumátra Tartomány kormányzója elmondta, számos azonosság figyelhető meg Észak-Szumátra és Békés megye között, többek közt az, hogy mindkét területen rendkívül jelentős mezőgazdasági tevékenység folyik.
Zalai Mihály a felsőoktatásban rejlő kilátásokat emelte ki. A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke elmondta, felajánlották közreműködésüket hallgatói csereprogramok kidolgozásában. Ezen kívül a találkozó alkalmával további gazdasági együttműködésre is keresték a lehetőségeket.
A szociális szakma képviselői gyűltek össze Békéscsabán a Csabagyöngye Kulturális Központban a Szociális Munka Napja alkalmából. A rendezvényen, amelyet minden évben megtartanak, ezúttal is átadták a Kiváló Szociális Munkáért kitüntetést.
A sérült előadókból álló Nemadomfel együttes teremtett különleges hangulatot a rendezvényen, ahol a szociális területen dolgozókat köszöntötték. Nyitó beszédében Szarvas Péter polgármester úgy fogalmazott, nehéz elmondani a társadalom többi tagja számára, milyen nehéz munkát végeznek a szakemberek a segítségre szorulók között, ezért szükség van az elismerésükre. Hozzátette, ezek az emberek hivatásszeretetből, felelősségérzettel dolgoznak, és mindent megtesznek azért, hogy a különböző területen lévő ellátottak, idősek, bölcsődések, szenvedélybetegek, hajléktalanok megkapják azt az ellátást, amire szükségük van ahhoz, hogy emberi módon tudjanak élni.
A hivatás szeretetét a díjazottak is fontosnak tartották. A 2000-ben alapított Kiváló Szociális Munkáért kitüntetést idén Szente Béláné, a Békéscsabai Evangélikus Szeretetotthon nyugalmazott intézményvezetője és a Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona kollektívája vehette át a szociális munka napján rendezett ünnepségen.
Hatvanöt boldog arc, egy színpad. Hatodik alkalommal szárnyaltak az angyalok a Jókai színház színpadán.
Az idén szervezett programon a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ fiataljai, színészekkel, előadókkal karöltve adták elő közös produkcióikat. Az egész estés előadást a Misztrál zenekar kísérte végig.
Sok próba, tánc és közös munka előzi meg minden évben az Angyalok szárnyalása című előadást, hogy a várva várt estére minden a helyére kerüljön. A rendező a korábbi évekhez hasonlóan Tarsoly Krisztina volt, aki idén a Misztrál együttest is felkérte, hogy vezesse végig a fiatalokat az élet fontosabb állomásain, a színpadon.
A hatvanöt gyerek és fiatal hamar megtöltötte a világot jelentő deszkát. A szeretet és a boldogság volt a főszereplő az estén, amelyre egy egész évig készültek a lelkes fellépők.
A teltházas produkció jegybevételét a színház idén is felajánlotta az otthon lakóinak, hogy minél több szép ajándék kerüljön a tehetséges fiatalok karácsonyfája alá.
Ők építik tavasztól az M44-est: Duna Aszfalt Kft., Hódút Kft., EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Swietelsky Magyarország Kft., Soltút Kft., Híd Zrt.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában valósul meg az M44, egyik ütemének a Tiszakürt-Kondoros szakasz építése.
A 62 km hosszú szakasz építése három ütemben valósul meg. A nyílt közbeszerzési eljáráson nyertes, legalacsonyabb ajánlatot tevő kivitelezők: I. ütem Tiszakürt-Kunszentmárton között Duna Aszfalt Kft. – Hódút Kft. 56,5 milliárd forint; a II. ütem Kunszentmárton-Csabacsűd között EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. – Swietelsky Magyarország Kft.- Soltút Kft.- A-Híd Zrt. 43,98 milliárd forint; a III. ütem Csabacsűd-Kondoros között Duna Aszfalt Kft. – Hódút Kft. 45,2 milliárd forint. Az útszakasz megépítéséhez szükséges forrás a hazai költségvetés terhére biztosított.
A nyertes vállalkozókkal a szerződéskötés december elején várható, a látványos kivitelezési munkálatok időjárás függvényében 2017 elején megkezdődnek. A kivitelezés 2019. III. negyedévére fejeződik be.
Az új nyomvonalon, 2×2 forgalmi sávos kiépítésű gyorsforgalmi úton 4 különszintű csomópontot, 44 alul- és felüljárót, Cserkeszőlőnél és Kondorosnál egyszerű, Szarvasnál komplex pihenőt alakítanak ki.
Egy darabka Erdély Jaminában, a vidék vendéglőjében
November 15-én jelent meg a Gault&Millau Magyarország 2017 étterem- és borkalauz. A Gault&Millau világviszonylatban a két legjelentősebb nemzetközi étteremkalauz egyike, amely a békéscsabai Kisvendéglő a Hargitához éttermet a vidék vendéglője címmel jutalmazta.
A Tavasz utcai épület alig pár évtizede omladozó, régi parasztház volt. Vincze János és felesége így vették meg, egy ideig ott laktak, felújították, majd sörözőt alakítottak ki benne. A kilencvenes évek felé, egy erdélyi túra közben jött az ötlet, hogy éttermet nyissanak, kitalálták a profilját is.
– Szerettük volna, hogy magyaros legyen, de mégis egy picikét más. Akkor gondoltuk ki, hogy próbáljuk meg Erdélyt megidézni a vendéglőben. Tulajdonképpen hazafelé jövet már a nevet is kitaláltuk a barátainkkal. Ez tizenhét éve volt, aztán neki is láttunk a megvalósításnak. Ez egy új terület volt a számunkra, sokkal nehezebb volt, mint a söröző működtetése, de belejöttünk és egyre mélyebbre ástuk magunkat benne – mondta Vincze János tulajdonos.
200 millió forintból fejlesztik a Munkácsy Mihály Múzeumot. A beruházásnak köszönhetően a két épület összekötésével új kiállító- és közösségi fogadótér jön létre.
Az újonnan kialakított épületrészen tetőkertet is kialakítanak, ahol szabadtéri kiállításokat rendeznek majd.
A Munkácsy Mihály Múzeumot Wagner József és Ádám Gusztáv tervei alapján építették, a munkálatok 1912-ben fejeződtek be. Ezt követően többször is megújult az épület, 2008-tól már audio-tárlatvezetés és érintőpontos terminálok várják a látogatókat. Most pedig újabb mérföldkőhöz érkezett az intézmény, hiszen egy héten belül a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. harmadik sikeres pályázatát könyvelhette el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban.
A munkálatok a tervek szerint 2017 nyarán kezdődnek, amelyek szűk egy évig tartanak majd. Az átalakítás alatt a múzeum nem zár be, továbbra is színes kiállításokkal és programokkal várja az érdeklődőket.
A tájainkat érintő globális klímaváltozás és napjaink katasztrófái. E két témát járták körül azon a szakmai szimpóziumon, amelyet a Szent István Egyetem Gazdasági Campusán tartottak novemberben.
Prof. dr. Rakonczai János és dr. Göndöcs Zsigmond a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából érkeztek a megyeszékhelyre.
A békéscsabai helyszínen dr. Göndöcs Zsigmond, az OMSZ Közép-Magyarországi Regionális Mentőszervezet igazgatója, szakmai oldalról mutatta be a OMSZ Közép-Magyarországi Regionális Mentőszervezet munkáját. Előadása a természeti, ipari katasztrófa, terrorizmus és azon belül is bioterrorizmusról szólt. A szakember elmondta egy közös ezekben: a kiszámíthatatlanság.
- Az egyetlen eszköz: nagyon részletesen feldolgozni az összes eddigi katasztrófát, az ellátási hibákkal. És ennek alapján kell megtervezni esetleges következő katasztrófa ellátását - foglalta össze a címzetes egyetemi docens. A szakember felelevenítette, hogy a 2004-es Délkelet-ázsiai cunami után a magyar mentőscsapat több, mint 5000 embert látott el Srí Lankán.
A szakmai szimpózium másik meghívott vendége, Prof. Dr. Rakonczai János, a tájainkat érintő globális klímaváltozásról számolt be. Az MTA doktora a Békéscsaba környéki talajvízkészletre is kitért.
Fogyatékossággal élő fiatal képzőművészek számára hoztak létre kiállító-felületet
Átadták az első, fogyatékossággal élő fiatal képzőművészek számára létrehozott kiállító-felületet a Békés Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház kezdeményezésére az Andrássy Úti Társaskörben, ami a Békéscsabai Új Nemzedék Közösségi Tér székhelye.
Az országosan is egyedülálló kezdeményezés elsőként Faluhelyi Balázs kerekes székes fotósnak nyújtott lehetőséget a bemutatkozásra. A Korlátok című kiállításban a közlekedésében, térbeli előrehaladásában akadályozó tárgyakat, helyszíneket szemlélteti Faluhelyi Balázs. Kerekes székes fotósként a hétköznapokban fellelhető korlátok foglalkoztatják.
Az ifjúság ügye és az esélyteremtés szorosan együttműködve tud fejlődni – fogalmazott a megnyitón dr. Illés Boglárka. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ifjúságpolitikáért- és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár szerint Békéscsaba meghatározó szerepet tölt be az esélyteremtés területén.
A megnyitón Zalai Mihály nagyszerű próbálkozásnak nevezte a közösségi házat, ahol véleménye szerint értelmesen tudja eltölteni a szabadidejét az ifjúság.
Idén harmincéves a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes. A tagok nagyszabású gálaműsorral és batyus táncházzal ünnepelték a kerek évfordulót.
A múlt, jelen és a jövő táncosai is a színpadra léptek az egész estés programon. A színes produkciók között szlovák, román és erdélyi táncokból is láthattak részleteket a nézők.
Egykori és jelenlegi tagok együtt táncoltak a Csabagyöngye Kulturális Központ színpadán. A közel negyvenfős együttes nem csak a megyét járja be évről évre, hanem határon túlra is viszi hírét a helyi néphagyományoknak.
A mostani tagok a „Bálban voltam boldog én” című produkciójukban farsanghoz kapcsolódó feldolgozásokat hoztak el a közönségnek. Az előadók Magyarország keleti tájait és az erdélyi vidékeket járták be a dalok és a tánc segítségével.
A gálaműsort követően is sok próba áll a táncosok és vezetőik előtt, hiszen hamarosan külföldön lépnek fel műsorukkal. Jövőre pedig harmadik alakalommal szervezik meg a Kárpát-medencei Magyar Népzenei Találkozót.
A geszti gyerekek hamarosan új iskolát, tornatermet kapnak. Az építkezés megkezdése előtt a Munkácsy Mihály Múzeum régészei tárták föl a területet.
Ahogy arra számítani lehetett 7 sírt sikerült feltárni, amiből hatot kifosztottak, de mindezek ellenére a régészek számára értékes leletek kerültek napvilágra.
Már a hatvanas években a Körösök-vidékén kezdődő topográfiai vizsgálatoknak köszönhetően ismert volt a szakemberek előtt, hogy régészeti lelőhelyre tervezték az új geszti iskola tornatermét. Az a kutatókat is meglepte, hogy ennyi koron átívelő leletanyagra bukkantak. A leendő tornaterem és iskola helyszínén találtak nagyjából nyolcezer éves, a kora újkőkorból származó edényeket, amelyek vélhetően egy olyan balkáni néptől származhatnak, amely délről vándorolt be a Kárpát-medencébe. A nyolcvanas évek óta nem nagyon találtak ezen a vidéken ebből a korból származó leleteket - emelte ki a régész. Szintén rengeteg díszített edény bukkant elő a zömében agyagnyerő gödrökből is, amelyek ötezer évesek lehetnek, ebből a korszakból, a késő rézkorból még egy kemencét is találtak.
A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelésére kerül sor a következő két esztendőben - ezt Kövér László mondta, a Kisgazda Polgári Egyesület regionális ülése előtti sajtótájékoztatón, Békéscsabán.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, ma már nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány a probléma, amely legfőképpen a szakképzett munkaerők területén mutatkozik meg, így a vállalkozók, munkaadók egyre komolyabb problémába ütköznek.
Hanó Miklós alpolgármester köszöntőjében hangsúlyozta, 2010 óta Békéscsabán, európai uniós és helyi források bevonásával, mintegy 80 milliárdos fejlesztés történt. Mint mondta, a Kisgazda Polgári Egyesület értékei a Fidesszel közösen érvényesültek itt és kormányzati szinten is.
Turi-Kovács Béla, a KPE elnöke azt mondta, elképesztő az a fejlődés, ami itt Békéscsabán történt az utóbbi években. Egyúttal arra kérte a jelenlévőket, hogy a jövőben a megye és a régió fejlődését is meg kell indítani, a környező településeket is fel kell zárkóztatni.
Mintegy másfél milliárd forintból fejlesztik a városi piacot és négy közoktatási intézményt Békéscsabán.
A Békéscsabai Városfejlesztési Kft a Terület- és Településfejlesztési programban nyújtotta be a sikeres pályázatot, amely főként energetikai felújítást jelent, de a piac több szempontból is megújul majd.
A békéscsabai önkormányzat négy évvel ezelőtt vette át a városi piac üzemeltetését, 2014-ben pedig a felújítás első ütemében már megújult a piactér.
- A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban egy 740 millió forintos felújításról van szó. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a vásárlók és az ott értékesítők is jól érezzék magukat, megfelelő minőségű környezetet tudjunk számukra teremteni és még vonzóbbá tegyük ezt a piacot – emelte ki dr. Ferenczi Attila tanácsnok.
- Ez egy 700 millió forint feletti beruházást jelent, egyrészt a külső homlokzatot szigetelik le, a külső nyílászárók, ablakok cseréje történik majd meg, födémszigetelésre kerül sor, akadálymentesítettek lesznek ezek az épületek is, illetve új kazánok biztosítják majd a meleg vizet és a hőt – fogalmazott Herczeg Tamás tanácsnok.
A munkálatok a tervek szerint, minden felújítás esetében 2018 végén fejeződhetnek be.
Békés megyében először nőként, Kovács Mihályné vehette át a Pro Vita díjat, százötszörös véradóként. A megyei véradók napján őt, és a százszoros, valamint a több mint százszoros önkéntes véradókat köszöntötték.
A „hétköznapi hősöket” méltatta az ünnepségen dr. Szekeres Veronika, a Szegedi Regionális Vérellátó Központ régióigazgatója. Köszönetet mondott a véradóknak azért, mert felismerték azt, hogy a saját testük egy szövetével, másoknak nagy-nagy ajándékot tudnak adni, amivel a betegek egészségét és életét mentik meg.
Kovács Mihályné az ünnepség előtt néhány nappal vehette át az Emberi Erőforrások Minisztériumától az úgynevezett Pro Vita díjat, melyet a több mint százszoros véradók kaphatnak meg.
– Édesanyám annak idején nagyon súlyos beteg volt, akkor ő nagyon sok vért kapott. Ezért döntöttem úgy, hogy ha őrajta segítettek, akkor én is segítek másokon – mondta Kovács Mihályné.
A november 27-ei véradók napja alkalmából elismerő okleveleket adtak át, és megvendégelték az önkéntes véradókat.