Eseménydús volt a 2016-os esztendő. Tekintsék meg év végi összefoglalónkat, amelyben havi bontásban igyekeztünk összeszedni Önöknek néhány emlékezetes pillanatot.
Köszönjük, hogy néztek, olvastak bennünket 2016-ban, és várjuk Önöket a behirrel, a 7. Tv csatornájával és a Csabai Mérleggel az új évben, 2017-ben is!
Török dúlta Gyula várát, de ismét győztek a hős magyar vitézek
A törökök 450 évvel ezelőtt ostromolták a gyulai várat, majd 129 esztendővel később, 1685-ben foglalták vissza az erődöt a magyarok. Ezeket az eseményeket is fel idézték a hagyományőrző csapatok, korabeli ruházatban és fegyverekkel a Gyulai Végvári Napokon.
Gyula fénykorát a Hunyadiak korában élte. Mátyás király tette meg a várost Békés megye székhelyévé, az uradalmat pedig fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Gyula a XVI. század közepére a török hódítás kiterjedése miatt a magyar végvári rendszer három legjelentősebb végvárának egyikévé, s ezzel a török–magyar harcok állandó színterévé lett. Egyetlen magyar végvár sem volt képes feltartóztatni a török sereget olyan hosszú ideig, mint Gyula. A vár
– Autentikus környezetben, hiteles emberek mutatták be a végvári napokon azt, hogyan folyt 1566 nyarán az az ostrom, amelynek eredményeként a keresztény Európa egyik erőssége, Gyula vára végül el esett. Másnap pedig abból kaptak ízelítőt a nézők, hogy 129 évvel később 1695-ben, a keresztény csapatok, hogyan foglalták vissza a várat – mondta dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere.
Több száz, de akár ezer éven át is használhatták a bronzkorban temetőként azt a több mint 20 hektáros területet, amelynek feltárása öt éve tart Békés mellett.
A föld mélyéről előkerült cserépedények nagy részét már restaurálták, augusztusban az emberi maradványok katalogizálása zajlott. Az eddig elért eredményekről a nemzetközi kutatócsoport tartott előadást a Munkácsy Mihály Múzeumban.
Több ezer éves csontdarabok, hamvak és urnák – régész és antropológus kutatók évek óta dolgoznak azokon a leleteken, amelyeket a Békés határában eddig feltárt 69 sírhelyből gyűjtöttek. A munka 2011-ben kezdődött, amelybe az Egyesült Államokból, Indiából, Németországból, Romániából, illetve Lengyelországból is bekapcsolódtak szakemberek és egyetemi hallgatók. A kutató ásatás idén laborévet tart, ezalatt igyekeznek meghatározni az eltemetett személyek számát, korát, nemét, ebből pedig következtetéseket levonni a környékre jellemző, ókori temetkezési szokásokról.
Új üzemcsarnokokat épít és új eszközöket is vásárol több mint 15 millió euróból a Csaba Metál Zrt. A fejlesztésekhez segítséget nyújt az Egyedi kormánydöntéses támogatás, ami a tervezett beruházás 23 százalékát fedezni.
A vállalat adókedvezményt is kap az elkövetkező 8 évben, így összesen 50 százalékos a fejlesztés komplex támogatás mértéke. A beruházás 155 új munkahelyet teremt – jelentették be augusztusban.
Júniusra még csak a békéscsabai üzemcsarnok látványtervei készültek el, azonban augusztusban hozzákezdett a munkálatokhoz a kivitelező a megyeszékhelyen.
– Az 1800 négyzetméteres alapterületre épülő új üzemre azért volt szükség, mert az autóiparnak beszállító vállalatunk próbál megfelelni az megrendelők elvárásainak - mondta el Majoros Csaba, a Csaba Metál Zrt. vezérigazgató-helyettese. - Miután leöntjük az alkatrészeket, utána nagyon sokszor olyan precíziós eljárást, megmunkálást kell rajta alkalmazni, hogy csak így biztosíthatóak azok a rajzi előírások, amik az autóipari vevők megkövetelnek tőlünk.
A bővülés 155 új munkahelyet is teremt a megyében, ezeket 2018 év végéig töltik be. A 155 főből 24 főnek felsőfokú végzettségű munkatársat keresnek. A beruházás munkatöbbletet és exportbővülést hozhat a vállalat számára, jelenleg is tárgyalnak új vevőkkel a meglévők mellett. Főként Európába, de Amerikába, Mexikóba és Indiába is szállítanak.
Gyopárosfürdő is megkapta a gyógyhelyminősítést. Így 2016 nyarától a strand, a város és a szállásadók is használhatják ajánlataikban a gyógyhely megnevezést, ami plusz vonzerőt jelenthet a turistáknak.
Gyopáros a 22. olyan fürdő, amely megkapta ezt a minősítést, ezzel sikerült bekerülnie az országos szűk elitbe. A gyopárosi tó, illetve különleges természeti környezetének története az 1860-as évek végére, a településrész históriája néhány évtizeddel korábbra nyúlik vissza. A beruházások 1958-ban indultak útnak, s azóta gyakorlatilag folyamatosan tartanak, ennek köszönhető, hogy Gyopárosfürdő ma a víz szerelmeseinek népszerű úti céljává válhatott.
– Hatalmas előrelépést jelent a településnek, hogy Gyopárosfürdőt is az ország gyógyhelyei közt tartják számon. Az utóbbi években újra rendkívül felkapott lett a településrész. A fejlesztési koncepcióink, illetve a következő évek munkája is részben a gyógyulni vágyókra épül. Büszkeség számunkra, hogy a fürdő is felkerül az országos gyógyhelytérképre, így olyan kiemelkedő helyek közt lesz számon tartva, mint például Hévíz vagy Hajdúszoboszló – fogalmazott Dávid Zoltán, Orosháza polgármestere.
Egymilliárd fejlesztésre – jön a belváros rehabilitációjának harmadik üteme
Egymilliárd forintot nyert Békéscsaba a belvárosi rehabilitáció harmadik ütemének megvalósítására. A fejlesztés hat területet érint: várhatóan 2017 első felében indulhat el a kivitelezés. A program fő célja a zöldfelület növelése és az, hogy a város élhetőbbé, vonzóbbá váljon.
Négyszázmillió forint – ennyit fordítanak a Széchenyi liget felújítására az elnyert, százszázalékos támogatási intenzitású európai uniós, Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból származó forrásból. Az összegből a tervek szerint felújítják a töredezett és kátyús útburkolatot, fejlesztik a közvilágítást, új térfigyelő kamerákat helyeznek ki, emellett a játszótér is megújulhat. Utóbbi Munkácsy Mihály festészetének színvilágát idézi majd – tájékoztatott Herczeg Tamás kulturális tanácsnok azon a sajtótájékoztatón, ahol a projekt részleteit ismertették.
Nem csak itt, hanem a Gőzmalom téren is változások várhatóak. A buszmegállók maradnak, de a tér felújításán túl kerékpárutat is kialakítanak majd. Rendezik többek közt az Élővíz-csatorna partját, felújítják az utcabútorokat, így szebbé válhat a Szobor sétány, a Kossuth tér (ahol az egykori kisvasút épületét is felújítják), és a Hunyadi tér is. A cél az, hogy nőjön a város zöld felülete.
Csabai olimpikonok Rióban – Márton Anita bronzérmes lett!
Békéscsabát négy sportoló képviselte az idei riói ötkarikás játékokon. A város küldöttségben három atléta és egy úszó szerepelt.
A Kopp Békéscsabai Atlétikai Clubot Márton Anita, Baji Balázs és Kovács Barbara képviselte az olimpián, a Békéscsabai Előre Úszóklubtól pedig Bohus Richárd mehetett Rióba. Szereplésükről folyamatosan beszámoltunk.
Márton Anita magyar rekorddal, 19,87 méterrel bronzérmet szerzett Rióban. A békéscsabai versenyző kijelentette, az edzéseredmények alapján tudta, hogy képes megjavítani az országos csúcsot.
– Minden lökés után éreztem, hogy ebből is hiányzott még egy kicsi, abból is. A harmadik lökés után már csak arra koncentráltam, hogy teljes erőből nagyon hosszan meglökjem a súlyt. Nagyon boldog vagyok, hogy amit edzőmmel, Eperjesi Lászlóval elterveztünk, azt sikerült megvalósítani – hangsúlyozta Anita.
Baji Balázs 13.52 másodperces időt futott a 110 méteres gátfutás elődöntőjének első futamában. Végül a negyedik helyen ért célba, így nem jutott be a döntőbe. A csabai versenyző kiegyenlített mezőnyben állt rajthoz és jó rajt után folyamatosan jött fel. Nagyon jól haladt, azonban jött a hetedik gát, ahol megbillent, kiesett a ritmusból. Nem tudott korrigálni és futamában a negyedik helyen ért célba 13.52 másodperces idővel. A három futam összesítése alapján a 15. helyen végzett.
A női gyaloglók 20 kilométeres versenyében állt rajthoz a békéscsabai Kovács Barbara, aki szintén tisztesen helytállt az olimpián és végül az 58. helyen végzett.
Bohus Richárd szerepelt a 4x100-as gyors váltóban, ott tizenkettedikek lettek volna, de a magyar váltót utólag kizárták. Egyéniben, 100 méter gyorson ugrott medencébe, ahol megjavította egyéni csúcsát, de ez nem volt elég a középdöntőhöz.
A Kondorosi Széchenyi István Lótenyésztési Egyesület és a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény szervezésében Lovasnappal egybekötött Családi-Civil-Sportnapot tartottak Kondoroson.
A környék településeinek polgármesterei, vezető beosztású személyiségei gyűltek össze, hogy a város lovasnappal egybekötött családi és sport napján mutassák meg tudásukat, fogathajtásban. A vezetők tették mindezt úgy, hogy gyeplőtt ezelőtt nem sokat fogtak a kezükben, ám némi segítséggel igen jól teljesítették a pályát. A segédhajtókkal közösen, összesen tíz akadályt kellett érintésmentesen kikerülni, időre.
A házigazda, Kondoros város polgármestere a második helyen végzett. Elárulta, a versenyt megelőzően, egy helyi fogat tulajdonosához fordult segítségért, akivel a lókezelés, valamint a fogathajtás szabályait a biztonság kedvéért átismételték. Az izgalmasra sikeredett verseny első helyezését Glózik Klára, a KBC Békés Megyei Települések Fejlesztéséért Nonprofit Kft. ügyvezetője nyerte el. A megmérettetésen elindult, Gajda Róbert kormánymegbízott is, aki Rosszcsont és Csavargó nevű lovakkal a 4. helyre futott be.
Fúvósok és mazsorettek vették birtokba Békéscsaba főterét a négy napon át tartó ZENIT fesztiválon.
Az idén jubiláló, harmincadik alkalommal megtartott Zenei Ifjúsági Találkozó és Nemzetközi Fúvószenekari Versenyre több mint tíz együttest vártak, akik összesen több mint húsz produkciót mutattak be.
A fesztivál főszervezője szerint fontos a rendezvény szerepe Békéscsaba életében. Herczeg Tamás megjegyezte, hogy sokan szeretik az élő fúvószenét a városban. Kiemelte a házigazda Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekart, de mint elmondta, nem csak az ő közönségüket vonzza a program, hanem a megyéből vagy távolabbról, akár a határainkon túlról érkezett együttesekre is sokan kíváncsiak ilyenkor.
A versenyen megyénkből három zenekar is jól szerepelt, a békéscsabai mellett Csorvás és Orosháza fúvósai hozták haza az elismerések felét.
Az USA Nemzeti Parkok Felügyeletének centenáriumi évében Bell nagykövet sorra látogatja Magyarország nemzeti parkjait.
E parkok óvják természeti örökségünket, enyhítik a klímaváltozás hatásait és segítik a helyi gazdaságot - írja közösségi oldalán az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége.
Augusztus 17-én Colleen Bell nagykövet a Körös-Maros Nemzeti Parkban járt, ahol tájékozódott a park egyedülálló környezeti értékeiről és a dévaványai Túzokvédelmi Állomáson végzett munkáról.
A park munkatársai még munkára is fogták Bell nagykövetet: ő is segített szabadon engedni egy rehabilitált héját, amelynek a Barack nevet adta - írták.
Átadták Szent István ünnepe alkalmából a Móra Ferenc-díjakat. Az idei kitüntetettek között van Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója.
A Móra Ferenc-díj azoknak a muzeológusoknak adományozható állami kitüntetés, akik szakterületükön kimagasló szakmai életutat tettek meg, tevékenységükkel, kezdeményezésükkel példaértékű, a muzeológia fejlődését és változását jelentős mértékben befolyásoló eredményt értek el, a muzeális intézményekben folyó szakmai és szervezeti munka előrehaladását és sikerét meghatározó kezdeményezés irányítói, vagy a muzeális intézmények társadalmi beágyazottsága és társadalmi hasznosítása terén meghatározó eredményt érnek el.
A díjat eredetileg a nemzeti kulturális örökség minisztere alapította a 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelettel, akkor öt fő kaphatta meg a kitüntetést. A pályázó oklevelet és érmet is kap, ez utóbbi egy kerek, bronz plakett, amelyet Palotás József szobrászművész alkotott. Egyik oldalán Móra Ferencet láthatjuk, míg a másikon „A tudományért, a művelődésért” feliratot.
Zászlófelvonással és kenyérszenteléssel indult az államalapítási ünnepség augusztus 20-án, Békéscsabán. A tűzijátékot a 7. Tv közvetítette így azok is láthatták, akik nem mentek ki a Szent István térre.
A tradícióknak megfelelően a három nagy egyház képviselője kenyeret szentelt és áldás is elhangzott Békéscsabán, a Szent István téren, majd Vantara Gyula országgyűlési képviselő és Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere megszegte az újkenyeret.
Délután a Békéscsabai Jókai Színház művészei és a Balassi Táncegyüttes senior csoportja adott műsort, valamint ezer szeletet osztottak szét az idei Munkácsy-tortapályázat díjnyertes süteményéből. Idén - a tavalyi évhez hasonlóan - a Jetty Choco Kézműves Manufaktúra nyerte el a pályázat első díját a Szenvedély fantázianévre hallgató, sós, gyümölcsös és édes tortájával. Este Herczku Ágnes és a Banda lépett fel, majd Szarvas Péter polgármester ünnepi köszöntője után kezdődött a tűzijáték, amelyet élőben követhettek a 7.TV nézői, majd Rúzsa Magdi koncertje következett.
A Békéscsabáról gyerekeknek dióhéjban című könyv szerzője és illusztrátora, Berényi Nagy Péter rengeteg játékos, színes feladattal mutatja be a várost, ezzel is érdekesebbé téve az ismeretszerzést a fiatalok számára.
A gyermekeknek szóló ismeretterjesztő könyvet idén is hazavihették az első osztályosok.
2009 októberében döntött úgy az illetékes bizottság, hogy Békéscsabáról gyerekeknek címmel ismeretterjesztő könyvet ad ki a 6-12 éves tanulók számára. A 2010/2011-es tanévben kapták meg először az elsősök és tanítóik. Idén az iskolába készülő gyerekek közül az Evangélikus diákjai kapták meg a leghamarabb a könyvet.
Szarvas Péter a helyszínen elmondta, a gyerekek a könyvből tájékozódhatnak Békéscsaba régmúlt történelméről, jelenkoráról, leghíresebb személyiségeiről. Ezen keresztül természetesen megismerik azt a várost, ahol születtek, ahol élnek, ahol iskolába járnak.
Elbúcsúztatta az idei nyarat a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar. A Csaba Nyár programsorozat 73 napon át várta a belvárosba látogatókat. A június közepétől augusztus végéig tartó rendezvényen fiatalok és idősek, gyerekek és felnőttek egyaránt találhattak kedvükre valót.
A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar koncertjével ért véget idén a Csabai nyár programsorozat. A rendhagyó előadáson népszerű opera, operett és zenekari művek is felcsendültek Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes előadásában. A több éves múltra visszatekintő fesztivál Magyarország leghosszabb egybefüggő programsorozata. Több mint két hónap alatt összesen 94 produkciót láthattak az érdeklődők.
Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere szerint sikeres volt a programsorozat, amelyen több mint 12 ezren vettek részt, amelynek méltó lezárása volt a megyei szimfonikus zenekar komolyzenei koncertje.
135 éves a Vöröskereszt. Az évforduló alkalmából rendezett régiós ünnepségnek augusztus végén Szarvas adott otthont.
A szervezet legfőbb célkitűzése egykor a háborúban sérültek ápolása, a segítségnyújtás és a kereső tevékenység volt. Azóta bővült a karitatív tevékenységek köre. A legtöbben a véradással azonosítják az egyesületet, de szerveznek adományosztásokat, és elsősegélynyújtókat is képeznek.
A Vöröskereszthez folyamatosan jelentkezhetnek önkéntesek, egyebek mellett elsősegélynyújtónak is. A fiatalok közül egyre többen szeretnének csatlakozni, miután gyakorlati és elméleti képzésen vettek részt.
Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója elmondta, részt vesznek a katasztrófavédelemben, önkénteseket mozgósítanak, helyi közösségeket keresnek fel, hogy a lehető leggyorsabban segíthessenek.
Szarvas polgármestere szerint elismerésre méltó a Békés megyei vöröskeresztesek munkája. Babák Mihály hozzátette: a szükségben tudjuk, kik azok, akik mindig teljes vállszélességgel a jó ügy, a karitatív szerepvállalás mellé állnak.