Az Indira van’t Klooster, a neves A10 magazin főszerkesztője által vezetett nemzetközi előzsűri 76 megvalósult épület közül választotta ki a legjobb ötöt, amelyek között találunk kikötőt, családi házat, piacot, erdei hidat és reprezentatív fogadóépületet is. A Forbes.hu oldalán részletesen bemutatták az épület kategória döntőseit!
Magát a díjat 14 évvel ezelőtt alapította az Építészfórum tavaly október végén elhunyt főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina. Az első eseményt még egy belvárosi romkocsmában dideregték végig, a rendezvény mára egy Európa-szerte egyedülálló, több száz főt megmozgató szakmai ünneppé fejlődött. Ami jól reprezentálja az alapítók célját, azaz közel hozni a szakmát és azokat, akik az épületeket használják. Vagyis mindenkit.
Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő /építész vezető tervezők: Hatvani Ádám, Korompay Attila, Dékány Tibor (sporaarchitects-térhálózat)/
Lehet egy kikötő szép? Szerintem nagyon is, de azt is be kell látni, hogy ez az esetek többségében inkább hangulati elem, mint az épületek nagyszerűségéből fakadó valami. A Mosoni-Duna torkolatánál egy olyan áruforgalmi-logisztikai együttes épült, ami a kivételek közé tartozik. Az építészek szerint a tervet egyfelől a kikötői infrastruktúra szigorú rendszere, másrészt a folyó túlsó partjáról a kikötőre visszanéző Szigetköz, a folyó víztükrének játékos mozgása ihlette. Csak egy érdekesség a sok közül: a földszinti irodaszárnyon tetőkert és terasz kapott helyet, amit részben csapadékvízzel ápolnak. Nem ez az első dolog, ami amúgy eszünkbe jutna egy kikötőről.
Budaörsi duplex villa /építész vezető tervező: Horváth Dénes (déBert Építészek Kft.)/
A tiszta geometria és a természeti környezet játéka, ahol a tömbszerű, szigorú vonalvezetés a kopár dolomit hegyekkel, a sötét fenyvesekkel és a gyümölcskertészettel találkozik. Az épület az illeszkedésben is erős, de a nemzetközi zsűrit a részletek átgondoltsága (és tegyük hozzá: kivitelezése) győzte meg. A környező erdőt visszhangzó olajkezelt tölgy és fenyő, a kívül világos cementszürke, belül törtfehér és csontszín árnyaltokat kapott felületek, a kerámiával burkolt teraszok, a lépcső anyagszerűsége mind ilyen igényes részlet.
Újpesti Új Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont /építész vezető tervezők: Bun Zoltán, Bikki István (Firka Éptész Stúdió)/
A Szent István tér Újpest talán legfontosabb közösségi tere, amely eddig inkább nézett ki egy harmadik világbeli bazársornak, mint egy világváros piacának. A régi tér rendezésével nem klasszikus piac, hanem egy, a köztérrel kommunikáló kulturális központ, parkoló, köztér és – persze nem mellékesen – vásárcsarnok jött létre. A térszín alatt kapott helyet a teljes üzemi terület, az árudák és az asztalok a térszínen és az első emeleten, a rendezvényközpont, a tetőkert és a lobby a másodikon és a harmadikon. A beton-fém esztétikai kettőssége által uralt épület egyben egy tartószerkezeti bravúr is, az egységes rendszerben 10,6 méteres fesztávú derékszögű raszter vonul végig.
Közúgó HÍD.ON /építész vezető tervezők: Bró Árpád, Kovács Károly Lehel, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szökő Kristóf István/
Nehéz róla látványos fotókat készíteni. Sőt, azon kívül, hogy híd, azt is nehéz elmagyarázni, hogy pontosan miért érdekes. El lehet jutni az egyik partról a másikra, jónapot. De az a mély gondolatiság, az az erő, ami ebben a kis építményben van, egyértelműen a döntősök közé sorolja őket. A gyergyócsomafalvai híd építését tizenkét fiatal építész kezdte el 2012-ben, amellyel céljuk a kaláka hagyományának felélesztése volt. A gyönyörű környezetben, a Kőzúgó nevű kis vízesés megtekintésére vagy a patakon való átkelésre a meredek sziklafalak miatt eddig nem sok lehetőség kínálkozott. Az építészek egy régi, Orbán Balázstól származó leírásra támaszkodva egészen szép megoldást választottak: az egykor itt fekvő, három kidőlt fa rajzolatából merítve alkották meg az új fahidat, amelyhez helyi építőanyagot, két szál, egyenként 22 méteres fehér fenyőt használtak fel. Az építmény ösztönzőleg hatott, a település lakói önkéntes munkával befejezték a Kőzúgóhoz vezető meredek ösvény lépcsőit, pihenőhelyeket és padokat építettek. A történet szépsége, hogy a faanyag öt év alatt elfáradt: ekkor az egykori csapat, a ma már építészként dolgozó egykori diákok ismét összegyűltek, amit lehetett, újra felhasználtak – és újra felépítették a hidat. A MÉD egyik pozitívuma, hogy nemcsak a nagy, látványos épületeknek van esélye a döntőbe kerülni, hanem a nemzetközi trendeknek megfelelően az ilyen alig látható, kis építményeknek is.
Graphisoft Park fogadóépület /építész vezető tervezők: Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás (RADIUS B+S)/
Amikor pályázatot írtak ki az óbudai terület fogadóépületére, ugyanazok a szabályozási előírások vonatkoztak rá is, mint a Graphisoft Park többi épületére. Vagyis a földszint fölé két normál emelet kerülhet és fölé még egy, a megadott párkánymagasság miatt visszahúzott harmadik. A megvalósult épület földszintjén kávézó és különböző szolgáltató irodák, az emeleteken start-up irodák, a harmadikon a Graphisoft Park székhelye kapott helyet. Az épület különlegessége az információközlő homlokzat: az üvegfelületekre történő vetítés napjainkban kezd elterjedtté válni, az építészek itt egy különösen jó egyensúlyt találtak el, amelyhez sok előtanulmányt végeztek. Elmondásuk szerint sokat foglalkoztak fénytannal, vizsgálták a reflexió és refrakció keverékét, és hogy mi az, ami tükrözi vagy sejtetni engedi a hátteret. A könnyed szerkezetű, különleges módon vetíthető homlokzatú épülettel az óbudai volt gázgyári terület egy rangjához méltó fogadóépületet kapott.
A tervek kategóriában 69 pályamunka érkezett be, ezek közül a zsűri összesen hatot választott ki, amely versenghet a Média Építészeti Díjáért. A sokszínű mezőnyben éppúgy találunk téglagyárat, hospice-házat, búvérbázist, dohányfeldolgozó tanüzemet, ifjúsági műhelyt és malmot.A Média Építészeti Díjának gálaeseményét 2018. november 8-án rendezik a Művészetek Palotájában.
Forrás: Forbes
