Erre ráfizethetnek a magyar gazdák: mostantól csak így lehet biztos a termés

2020. december 26. 17:21 | behir

A klímaváltozás a magyar mezőgazdaságban már gyakorlati változtatásokat kényszerített ki. Ez igaz a szántóföldi növénytermesztésre, a gyümölcstermelésre és a kertészetekre is. Ahhoz, hogy a termés mennyisége ne csökkenjen, a gazdálkodóknak többet kell költeni a vegetációs időszakban.

A szüleink, nagyszüleink hosszú szárú csizmáját már régen nem kell leakasztani a nagy hó miatt a kamara szögéről - jellemezte az időjárásban bekövetkezett fordulatot az Agrárszektor kérdésére Szöllősi Károly, aki szántóföldi növényeket termel családi gazdaságában, a Duna közelében, Apostag határában. A legfeltűnőbb változás, hogy megszűnt az évszakok éles határa, teljes mértékben hiányoznak például a korábban elmaradhatatlan klasszikus három hónapos hideg időszakok. A mostani december is sokkal inkább mediterrán jellemzőket mutat, semmint a korábban nálunk érvényes kontinentális jelleget - tette hozzá a gazdálkodó.

Például a búzának szüksége lenne a téli, nyugalmi állapotra. Ettől a növénytől igazán jó termés akkor várható, ha hetekig fagyosak az éjszakák és hótakaró alatt pihenhet. Az optimális fejlődést évek óta akadályozza az egyenetlen csapadékeloszlás, a csapadék bőség és hiány kiszámíthatatlan váltakozása. Általános tapasztalat az is, hogy az altalajokban sok-sok centiméterrel csökkent a vízszint. A hosszabb fagyos időszak elmaradása miatt nem gyérül a korábban tapasztalt mértékben a rovarvilág sem, sőt, eddig ezen a tájon nem jellemző, új fajok is megjelentek. Ezért többet kell költeni a szántóföldeken gazdálkodóknak a növényvédelemre. A fejlődésbeli elmaradások is korrigálhatók például lombtrágyákkal, de ezek beszerzése és a termőföldekre történő kijuttatása is többlet költségekkel jár.

– A mostani, decemberi napok időjárásából arra következtethetünk, hogy 2021-ben is kénytelenek leszünk majd sokszor permetezni a nagyszámú áttelelő rovar miatt – mondta Székely Zoltán, aki többfajta gyümölcsöt termel több tíz hektáros családi gyümölcsösében, a gyöngyösi határban.

A vegyszerezési kényszer többletköltsége még a kisebb vagy közepes területű gyümölcsösökben is millió forintokban mérhető. Az elmúlt években előfordult már, hogy például az alma termését csak húsz permetezéssel lehetett megóvni. Többször is „fénylettek” a levéltetű invázió miatt a gyümölcsösök. Ugyanakkor, ennek a kártevőnek a természetes ellensége, a hét pettyes katica szinte eltűnt Magyarországról.

A hazai gyümölcsösökben, az utóbbi években szinte teljesen elmaradt a mélynyugalmi állapot, amely a 20. században még általában egészen márciusig eltartott. Mostanában már február végéig a szőlő metszését is be kell fejezni, mert már a Mátra alján arra is volt példa, hogy a második hónap utolsó napjaiban megcsordult az elvágott vessző. A nedvkeringés korai megindulása miatt a tavaszi fagyok sokkal nagyobb károkat okozhatnak a gyümölcsösökben. Ugyanis a szinte menetrendszerűen megérkező, nem egyszer mélyen nulla fok alatti, éjszakák a korábbi időszaknál fejlettebb növényekben sokkal nagyobb károkat okozhatnak. Nem mindegy, hogy ilyenkor piros pattanó bimbóban van például a kajszi, avagy már teliben virágzik. (Az idén a nagy tavaszi fagy már elvirágzott állapotában kapta el a gyümölcsöket, hatására a gyümölcskezdemények potyogtak le a fákról.) Többször előfordult az elmúlt években az is, hogy ugyan fagy nem volt, de rügypattanás után hideg, esős, szeles időszak következett. Így viszont elmaradt a rovarok porzása, a házi méhek a kaptárban töltötték ezt az időszakot.

– A Dél-Alföldön az utóbbi időben teljesen más irányból érkeznek a csapadékot hozó frontok, mint azt mi vagy húsz évvel ezelőtt az egyetem tanultunk, ott csakis észak-nyugati uralkodó szélirányról volt szó – avatatta be megfigyeléseibe az Agrárszektort Gyuris Attila Szeged közelében, a zsombói határban dolgozó virágkertész.

A korábbi, észak-nyugat felől érkező esős frontokra, ma már alig van példa. Hozzánk eső mostanában szinte kizárólag csak Zágráb felől, végső soron az Adriáról, a rijekai részről érkezik. Ez által a száz éves átlagnál nálunk több lett az utóbbi időszakban a csapadék. Így előfordult, hogy az Alföldön több volt a csapadék, mint az Északi- Középhegységben. Gyuris Attila tapasztalatai szerint Pécs környéke és Baja vidéke kap nagyobb mennyiségű esőt az Adriáról eredő felhőkből. Szeged környékére nem mindig ér el a csapadékzóna. Ha viszont a Tiszát is elérik a felhők, akkor a szőke folyó felett szétválnak a nagyobb meleg miatt. Ezért vagy elmarad a csapadék, vagy nagyobb mennyiségű, özönvíz szerű eső zúdul a térségre.

A Dél-Alföldön – a gazdák megfigyelései szerint – februártól május végéig észak- észak-keleti lett az uralkodó szélirány. Ezért ez a időszak rendre rendkívül száraz. Tavaly és az idén már februárban el kellett indítani a növényházakban a párásító berendezéseket, mert a külső levegő páratartalma mindössze 25-30 százalékos volt. Három-négy éve már az üvegházakban és fóliákban sem fejlődik megfelelő módon a paprika és a vágott virág a páratartalom szabályozása nélkül. A paradicsomnál egyelőre még nincs feltétlenül szükség erre a beavatkozásra. Ugyanakkor az öntözési program gyors elindítására fokozott szükség van a Dél-Alföldön, ugyanis a mesterséges vízpótlás nélkül minden szántóföldi növényt egyre nehezebb megtermelni az országnak ebben a fontos mezőgazdasági körzetében.

Forrás: agrarszektor.hu

További programok »

FEL