A Zichy harmónium kalandos utat járt be, de mára ismét az Erkel házat ékesíti. Személyes tárgyak, igazi relikviák, bútorok, korabeli hangszerek találhatóak a házban, ahol a művész meglátta a napvilágot.
Az igaz történetek mellett korabeli romantikus legendát is hallhatnak itt a látogatók. Például arról, hogy Barthay, az akkori Nemzeti Színház igazgatója hogyan kapta el az utcán Erkelt.
– Rázárta az ajtót, elébe tett egy kvótapapírost és azt mondta, addig innen ki nem engedi, amíg meg nem zenésíti a Himnuszt. És Erkel csak ült, úgy fogalmazott "álltam ott mint Nepumoki János nem tudtam mi tévő legyek". Aztán beugrottak neki tanítómestere, Pozsonyi szavai: fiam, ha szent zenét komponálsz mindig jusson eszedbe a harangok szava. Eszébe jutott és belekomponálta a Himnusz elejébe és végébe – ismertette Szappanos Gábor, az Erkel Ferenc Emlékház történésze.
Ezzel szemben a hazai történelem egyik legmeghatározóbb zeneszerzője, a Zeneakadémia alapítója a legelsők között adta be pályaművét a Himnusz megzenésítéséhez.
Az emlékház előtt rendezett ünnepségen Erkel szépunokája, Somogyváry Ákos is ott volt, aki maga is zenei beállítottságú, csellózott, nagybőgőn játszott, kórusokban énekelt, az utóbbi 25 évben pedig himnuszokat kutatott.
– Természetesen ünnep az, amikor Erkelről van szó, de törekszem is arra, hogy integráljam az Erkel-műveket más zeneszerzők műsorába, akik akár kortársai vagy késői utódai voltak, és kezdetként tekintenek a zeneszerzőre – mondta el Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
Az ünnepség végén a résztevők koszorúkat és virágokat helyeztek el a szülőház falánál. A program zárásaként az Erkel Ferenc által 1853-ban alapított Filharmóniai Társaság Zenekara ad majd hangversenyt Gyulán a városháza dísztermében pénteken este.
Galéria
