Mind az Agrárminiszterek Tanácsában, mind az Európai Parlamentben felháborodást váltott ki az Európai Bizottság lépése, amellyel gesztust kívánt gyakorolni a Dél-Amerikai Szabadkereskedelmi Társulás, a MERCOSUR felé, a 2004-ben indult, de 2006-ban megszakadt szabadkereskedelmi tárgyalások mihamarabbi újraindítása érdekében. A Bizottság ugyanis aktuális előzetes hatásvizsgálat nélkül – az utolsó ilyen elemzés még 2004 elején született, amióta az EU és a világgazdaság helyzete alapvetően megváltozott – javasolta számos érzékeny mezőgazdasági termék piacának jelentős megnyitását a dél-amerikai dömping előtt. Komoly probléma továbbá, hogy a vámcsökkentési ajánlatról nem kérte ki előzetesen az EU két legfőbb szervének, az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának a véleményét – mondta el Erdős Norbert, Európai Parlamenti képviselő.
- Ilyenre még nem volt példa az Európai Unió történetében. Nem véletlen tehát, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága április 26-i ülésén tett felszólalásomban én is a felháborodásomnak adtam hangot – mondta Erdős Norbert. - A képviselőtársaimmal együtt úgy látjuk, hogy az évi 78 ezer tonna marhahúsra, az évi 78 ezer tonna baromfihúsra, az évi 700 ezer tonna nyers kukoricára és az évi 600 ezer hektoliter bioetanolra ajánlott vámmentes behozatal vállalkozások százezreit és gazdák millióit tenné tönkre az EU-ban, ahol már most is számos mezőgazdasági ágazatban – főleg a tejtermelők vannak nehéz helyzetben – súlyos válság tombol. Ne feledjük továbbá, hogy az Unió mezőgazdasági behozatalának 71 százaléka már most vámmentesen érkezik, ami világosan mutatja, hogy az EU belső piaca a legnyitottabb térség a világpiacon. A tagállamok kétharmada tiltakozott az ajánlat ellen.
A felháborodás olyan mértékű volt, hogy a Bizottság egy héttel a tárgyalások megindítása előtt visszavonta a marhahúsra és a bioetanolra vonatkozó vámcsökkentési javaslatot.
Kapkodás helyett egy megfelelő előkészítéssel, a szükséges hatásvizsgálatok elvégzését követően tett kiegyensúlyozott ajánlattal el lehetett volna kerülni ezt a kudarcot. A szabadkereskedelmi egyezmények hasznosak lehetnek az EU gazdasága, közte a mezőgazdaság számára, ha alaposan előkészítettek és kiegyensúlyozott, minden fél számára nyereséget termelő, rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek kidolgozásához azonban idő kell.
