Lassan a végéhez közeledik a 2014-2019-es Európai Parlamenti ciklus. Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, de ebben a ciklusban van először Békés megyei politikus is a testületben Erdős Norbert személyében. A képviselőt eddigi európai parlamenti munkájáról kérdeztük.
– Orbán Viktor öt éve úgy fogalmazott, hogy a mögöttük következő nemzedék „egyik legtehetségesebb képviselőjeként” küldi ki önt tanulni az EP-be. Hogyan értékeli ezt a ciklust és mit sikerült „tanulnia”?
– Az EP-ben is politikusok ülnek és dolgoznak, s a közérdek képviseletére vonatkozó vágy ugyanúgy hajtja őket, mint itthoni társaikat. Egyetlen vidéki származású képviselőként a néppárti magyar küldöttség engem jelölt a Parlament agrárbizottságába, majd 2017-től megkaptam a halászati bizottsági tagságot is. Kifejezetten jól jártam ezekkel a felkérésekkel, ugyanis a brüsszeli intézményben elég sok, finoman fogalmazva is nem kézzelfogható tevékenységet végző bizottság található, azonban az agrár- és a halászati bizottságok nem ezek közé sorolhatók. Elég, ha csak azt mondom, hogy a Magyarországra érkező uniós források közel 40 százaléka e testületek hatáskörébe tartozik. Az eddigi négy és fél éves munkám során sikerült jelentős előrelépést elérnem a méz és méhek védelme, az édesvízi haltenyésztés középpontba állítása, az élelmiszerek kettős minősége elleni küzdelem vagy a juh- és kecskeágazat felkarolása terén. A feladatain itt még nem értek véget, hiszen most kezdődik el a küzdelem az agrár- és halászati forrásokért, valamint a magyar emberek számára a lehető legegyszerűbb szabályozásért.
– Az agrár- és vidékfejlesztési illetve a kulturális bizottság tagja. Az elmúlt néhány évben az EP-ben is fellépett a mézhamisítás ellen, a libamáj-előállítás mellé állt, küzdött a zöldség és gyümölcságazatért, az erős uniós agrárpolitikáért és még sorolhatnánk. Mely területeken érzi a legsikeresebbnek a tevékenységét, hol tudott előrelépést elérni?
– A Mézjelentés és benne a hamisított méz elleni küzdelem elsősorban az a téma, amely a kinti munkámmal kapcsolatban összeforrt a nevemmel. Hazánk méznagyhatalom, így nem is volt kérdés, hogy a valódi mézet termelő ágazat védelmét és a hamis importméz elleni küzdelmet egy magyar politikusnak kell felvállalnia. A végszavazásnál jelentős támogatottságot, 560 igen szavazatot 27 nem ellenében, megszerzett szöveg egyik legfontosabb eredménye, hogy a nektáros üvegeken megjelölnék a méz származását. Azt, hogy mely országban, milyen arányban termelték az adott mézet. Továbbá a méhészeti ágazat támogatására biztosított összeget is emelni kell: a mostani évi 36 millióról 54 millió euróra. Emellett az édesvízi haltenyésztés jelentőségét is sikerült elismertetni az Európai Parlamentben. Ott tartunk, hogy ma már a képviselőtársaim is kiállnak az akvakultúra ágazat támogatásának a növelése és az édesvízi haltenyésztésre vonatkozó egyedi szabályozás szükségessége mellett. A harmadik helyre a libamájat tenném, ugyanis francia, spanyol, belga, bolgár, cseh és román képviselőtársaim segítségével sikerült megakadályoznom, hogy a zöld frakció javaslatára kitiltsák a libamájat az EP éttermeiből és boltjaiból. Tagja vagyok az Európai Libamáj Szövetség által alapított, a „Libamáj Barátai” elnevezésű társaságnak, amely e Magyarország számára is kiemelt ágazat megvédését tűzte ki célul.
– Megkerülhetetlen ma a biztonság és Magyarország uniós megítélésének kérdése. Az EP tagjaként hogyan élte meg az elmúlt hetek történéseit?
– Őszintén szólva, nagyot csalódtam az Európai Parlament demokratikus működésében. A szeptemberben megvitatott és megszavazott Sargentini-jelentés amellett, hogy egy hazugságokon alapuló, koncepciós vádirat, amely tele van tárgyi tévedésekkel és kiforgatja a tényeket, megsértette az EU saját jogát, hiszen világos és egyértelmű szabályok alapján csak akkor lehetett volna elfogadni a dokumentumot, ha a tartózkodókat is beszámítják a szavazásba. Kifejezetten rossz érzés volt hallgatni azon ügyek felhánytorgatását, mely vitákat a magyar kormány már lezárt az Európai Bizottsággal, mint például a médiatörvény ügyét. Más ügyek, például a nyugdíj vagy a szociális terület pedig nem tartoznak az Unió hatáskörébe, ezért az EP ezekről nem is hozhat döntést. A néppárti képviselőtársaim közül sokukat megtévesztettek és összezavartak a hazugságokkal és a szokatlanul agresszív kampánnyal. Sokuk ezért szavazott ellenünk. Hálás vagyok viszont a bajor keresztényszociálisoknak, az olasz konzervatívoknak, számos francia köztársaságpártinak, valamint több keletnémet és spanyol kereszténydemokrata politikusnak, hogy kiálltak mellettünk. Véleményem szerint a boszorkányüldözés nem éri el a célját, bennmaradunk a néppárti frakcióban és a Miniszterek Tanácsa is elkeni majd az ügyet, legalábbis az Európai Bírósághoz beadott és a szavazási szabálytalanságot felvető beadvány elbírálásáig.
– A következő pár hónapra milyen tervei, elképzelései vannak még ebben a ciklusban?
– A választási kampányt megelőzően ez a parlamenti ciklus a legfontosabb időszakába érkezik, ugyanis most kezdődött meg a következő hét évre szóló uniós költségvetés és az új ágazati jogszabályok – esetünkben az uniós agrárpolitika és a halászati politika – tárgyalása. Úgy látom, komoly harcot kell vívnom az agrárköltségvetés megőrzéséért – a Bizottság mai árakon több mint 30 százalékos csökkentést javasolt! – és egy gyakorlat-orientált és egyszerű mezőgazdasági politika kialakításáért. Hasonló küzdelmet várok az EP Halászati Bizottságában is, ahol az akvakultúra ágazat, s különösen az édesvízi haltenyésztés erőteljes fejlesztése és finanszírozása mellett szállok majd síkra. Továbbá a hamisított méz elleni küzdelemben is vannak még teendők. Egy most futó élelmiszer-biztonsági saláta-jogszabály mentén képviselői módosító indítványokat adtam be a Méz-irányelv egyszerűsített címkézési szabályinak a törlése és új, életszerű címkézési követelmények, köztük a származási ország(ok) kötelező megjelölése megalkotása érdekében. Végül, de nem utolsó sorban, a magyar néppárti képviselőtársaimmal együtt minden alkalommal kiállok majd a magyar nép és a magyar kormány függetlensége mellett, akármilyen tisztességtelen és kegyetlen támadással állunk is majd szemben a durvának ígérkező európai parlamenti kampány során. Itthon, Békés megyében sem áll meg az élet, október 20-án egy emléknapot szerveztem Békéscsaba elismert szülötte, Tunyogi Péter, a P-Mobil egykori legendás frontemberének emlékére, melynek keretében egy emléktábla került kihelyezésre a városban, melyet egy pódiumbeszélgetés követett Tunyogi Bernadettel és Schuszter Lóránttal.