A Pertev pasa vezette haderő akkor már 63 napja tartotta ostrom alatt az erődítményt. A szultán rokona 1566. július 2-án, mintegy tizenötszörös túlerővel vette körbe a gyulai várat. Amikor augusztus 18-án vagy 19-én a védők a ma is látható téglavárba szorultak vissza, Kerecsényi fegyverszünetet kért a pasától. Az erődítményt végül az oda beszorult, víz nélkül maradt és járvány tizedelte civil lakosság védelme érdekében adta fel – tudatta a behir.hu-val a gyulai Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nkft.
A védők szeptember 2-án dél tájban kezdték meg a kivonulást. Gyulától egy mérföldre járhattak, amikor – a megállapodás ellenére – az oszmán katonaság a kivonulókra tört. Kerecsényit elfogták, Nándorfehérvárra hurcolták, majd hamarosan ki is végezték.
A szeptember 2-i történések, illetve a magyar végvári hadtörténet leghosszabb ostromának hősei előtti tisztelgésül ebben az évben is korhű fegyvermásolatokkal leadott lövések szólnak majd a gyulai várnál.
Ezúttal is Szabó Árpád hagyományőr vállalkozik arra, hogy a vár nyitvatartásának ideje alatt, 10-18 óra között minden egész órakor emlékező lövéseket adjon le. A hagyományoknak megfelelően két lövés között idén is fegyverbemutatót tart a lovagteremben. Utóbbin várbelépővel tudnak részt venni az érdeklődők; a gyilokjáróról a rendezvénytér felé leadott lövéseket a váron kívül természetesen bárki láthatja.
