A hazai hatósági vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a multinacionális élelmiszergyártók eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjait – íja a Magyar Idők. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a problémát uniós szinten kell kezelni.
A napokban a szlovák agrártárca hívta fel a figyelmet arra, hogy ugyanazon márkájú termékből silányabb minőségű kapható a szlovák boltokban, mint a szomszédos Ausztriában. A Magyar Idők ezzel kapcsolatban megkereste a Földművelésügyi Minisztériumot is, ahol közölték: Magyarországon is végeztek hasonló vizsgálatot, az ellenőrzés eredményei pedig összecsengenek a szlovák tapasztalatokkal.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján. Az édesipari termékek közül a közismert márkájú csokoládék mindenhol ugyanolyan minőségben kaphatók, de például az egyik ostyás édesség esetében az osztrák mintákban az ostya állaga kedvezőbb volt. A mogyorókrémnek is az állaga mutatott eltérést: a magyarországi minta kevésbé volt lágy és jól kidolgozott az osztrákhoz képest, a marcipánnal töltött étcsokoládéban pedig a magyar változatnál – azonos cukor- és zsírtartalom mellett – az étcsokoládé burok nehezebben olvadt.
A legszembetűnőbb különbség az instant leveseknél volt megfigyelhető, például ugyanazon levesnél a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért. Mindkét változatból három adag leves készíthető el, ám az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel duplaannyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban.
Gabriela Matecná szlovák földművelésügyi miniszter az ottani vizsgálati eredmények birtokában bejelentette, hogy az Európai Bizottság elé terjesztik az ügyet. A magyar agrártárca szerint is az érintett tagállamok összefogásával, uniós szinten kell kezelni a problémát. Megjegyezték, az élelmiszer-minőség kettős mércéjével az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának tavaly májusi ülésén is foglalkoztak, ahogy a visegrádi országok tavaly áprilisi találkozóján is felmerült a téma.
Magyar részről elhangzott, hogy mivel a jogi környezet nem a legkedvezőbb, a probléma megoldását elsősorban a vásárlói tudatosság erősítése jelentheti. A nagyvállalatok megkülönböztető tevékenységére fel kell hívni a fogyasztók figyelmét, a fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködését pedig erősíteni kell a tagállamok között.
Forrás: Magyar Idők
