A civil klímatörvény-javaslatnak különös aktualitást adnak az országot is sújtó hőhullámok, az aszály és a vízhiány, valamint az, hogy a kormány felvette az őszi törvényalkotási programjába a klímavédelmi törvény módosítását. Ez fontos előrelépés. A kérdés így már nem az, hogy lesz-e klímatörvény-módosítás, hanem az, hogy milyen tartalmú lesz: formális jogalkotási válasz születik-e, vagy olyan törvény, amely valódi védelmet ad a hőhullámokkal, aszállyal, vízhiánnyal és más klímakockázatokkal szemben.
A civil klímatörvény-tervezet nem egyszerűen magasabb kibocsátáscsökkentési célt javasol, hanem szélesebb keretbe helyezi a klímavédelmet. Ahogy Baranyai Gábor jogász, a törvényjavaslat főkodifikátora fogalmazott: „Az éghajlatváltozás nem egy szűk környezetvédelmi szakpolitikai terület, hanem a társadalom és a gazdaság egésze működésének lenyomata. Ezért a javaslat éghajlatvédelmi fókuszú, de széles hatályú fenntarthatósági kerettörvény. Nemcsak a klímasemlegesség elérésére adna jogi keretet, hanem az energia- és természeti erőforrás-használat csökkentésére, a természeti erőforrások megőrzésére és helyreállítására, az igazságos átmenetre, valamint a helyi közösségek önellátó- és ellenállóképességének megerősítésére is.”
A javaslat rögzítené a 2030-as, 2040-es és 2050-es célokat, és bevezetné a nemzeti és ágazati karbonköltségvetések rendszerét. Ez azt jelentené, hogy a klímacélok nem maradnának általános politikai vállalások: ötéves időszakokra lebontott, mérhető és ellenőrizhető kibocsátási keretekhez kellene igazítani az ágazati döntéseket.
A tervezet erősen épít a természeti rendszerek szerepére. A táj, a talaj, a víz, az erdők és a biológiailag aktív felszínborítás nem kiegészítő környezetvédelmi szempontként jelennek meg, hanem a klímavédelem alapjaként. A törvényszöveg külön foglalkozik a vízhiánnyal, a területi hőterheléssel, a vízmegtartással, a természetalapú megoldásokkal és az ökoszisztémák helyreállításával.
A társadalmi oldalhoz kapcsolódik az Igazságos Átmenet Terv. Ennek célja, hogy az átállás vagy éppen az alkalmazkodás elmaradásának költségei ne aránytalanul a sérülékeny háztartásokra, településekre, térségekre, gazdákra vagy kisvállalkozásokra háruljanak. Külön figyelmet kap az energiaszegénység, a vízszegénység és a hőhullámok idején jelentkező hűtési szegénység.
A civil szervezetek szerint a klímatörvénynek nemcsak célokat kell rögzítenie, hanem végrehajtási, pénzügyi, intézményi és jogi garanciákat is kell adnia. Ettől válhat olyan kerettörvénnyé, amely egyszerre védi az ország alkalmazkodóképességét, természeti erőforrásait és a társadalom biztonságát.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
