A lilákhoz visszatérő szakember egész életét átszőtte a kézilabda: még általános iskolában, a jelenlegi Petőfi utcai, akkor 1. Számú Általános Iskolában kezdte a sportágat és került az Előre NKSE kötelékébe. Pályafutását akkor fejezte be, amikor a továbbtanulás mellett döntött, az ificsapatban még szerepelt, azonban a felnőtt csapatban már nem játszott. A diploma megszerzését követően, 1996-ban Csulik Pál kereste meg, majd edzőként tíz évig tevékenykedett az NB I-es egyesületnél. Ezt követően édesanya lett, majd a DKSE-nél tért vissza az edzői szakmához, ahol két évtizedet a fiú szakágban töltött, végül jött a hívás Nagy Ferenc elnöktől és élt a visszatérés lehetőségével.
– Az az igazság, hogy az első megkeresés már régebben megtörtént, de most jött el az a pillanat, hogy örömmel el tudtam vállalni ezt a kihívást, látva, hogy akad munka bőven az utánpótlásban. Napjainkban egyre nehezebb a gyerekeket mozgásra csábítani, illetve azokat, akik már kézilabdáznak, nem egyszerű megtartani a sportágnak. Nagyon sok pályaelhagyó van, az eredményeket tekintve is van miben fejlődni. Szeretnék felzárkózni a régmúlthoz és azt a színvonalat visszahozni, amikor kollégáim segítségével rengeteg válogatott játékost adtunk ki a kezeink közül. Bizonyos korosztályokban sok gyerek játszik nálunk és ha elkezdünk egy több éves, hosszútávú munkát, akkor remélem, hogy eljutunk odáig, ahol régen voltunk – fogalmazott Fabulyáné Kovács Tímea.
(Fotó: Békéscsabai Előre NKSE)
Első lépésként megismerkedett az edzői stábbal és kidolgozott egy olyan követelményrendszert, ami minden korosztályra – a legkisebbektől, a hatévesektől a húsz éves gyerekekig – alkalmazandó. Apró változtatásokat is eszközöltek, nem mindenki ugyanabban a korosztályban dolgozik majd, mint tavaly, de mindenki örömmel csatlakozott ehhez az elképzeléshez. Célja, hogy gördülékenyen menjen az együttműködés minden korosztályos edzővel és mindenben szeretné segíteni a munkájukat. Mindemellett saját csapatot is kapott, hiszen az egyik U14-es együttessel dolgozik majd az új szezonban. Leszögezte: rengeteg a munka, de az elvárásokból nem szeretne engedni.
– A jelenlegi szakmai és financiális változásokkal szembesülve megállapítható, hogy a felnőtt csapatunk legnagyobb támaszának a saját utánpótlásunknak kell lennie, ennek a feladatnak próbálunk megfelelni. Jelen pillanatban is négy utánpótláskorú játékos vesz részt a felnőtt csapat munkájában, ezt a folyamatot szeretnénk biztosítani. Az lehet a kulcs, hogy az U20-as és az U18-as csapatnál is megtartsuk a gyerekeket, hogy a fiatalok ebben a korosztályban is vállalják azt a rengeteg plusz feladatot, áldozatot, ami a mindennapi életükben a tanulás mellett adódik. Azok, akik komolyan gondolják, hogy kézilabdázók akarnak lenni, érezniük kell, hogy maximálisan támogatjuk őket ebben, mellettük állunk és a szakmai tudásunkat beleadva folyamatosan fejlesztjük őket. Ezt az elvet követve alakulhat ki olyan közös munka, ami szép jövőt mutathat. A serdülő és az ifi csapatnál próbáljuk a gyerekeket olyan szintre hozni, hogy ebből a felnőtt csapat is profitáljon. Az utánpótlásban tényleg nem a mérkőzések eredménye dönt majd, hanem az, hogy önmagunkhoz képest mennyit tudunk fejlődni – emelte ki.
A csapatok többségénél már el is kezdődtek az edzések, az U12 alatti korosztályoknál pedig a tanévkezdéssel párhuzamosan indul a munka.
