Elhunyt Miksi Attila, a győri „Nemzeti” társulatának a csabai származású tagja

2020. június 18. 18:22 | Such Tamás

A Győri Nemzeti Színház a minap a Facebook-oldalán osztotta meg a szomorú hírt: életének 53. évében elhunyt a társulat tagja, Miksi Attila. A békéscsabai származású művész első 20 esztendejét szülővárosában töltötte. Barátok segítségével emlékeztünk megfoghatatlan énjére.

Valaha a nyolcvanas években nagy vígan éldegélt a csabai Szabadság téren a jó öreg Gyopár Klub (egyébként a szerkesztőségünk szomszédságában, az ex-Szarvasi lámpabolt alatt, a pincében működött). A hely, ahova nemcsak a város, hanem a megye és még a határjain is túl le-lejártak a tarka-barka művészek. Egy-egy koncertet vagy színházi előadást követően nemcsak a nézők, hanem a művészek is ott bukkantak fel a homályos, kora hajnali órákban.

Ott pulzált az 1985-ben alakult, Steinwender József (Stefi) által működtetett, máig is létező Féling Színház; illetve Stefi volt egyben a klub csaposa is, ergo nála volt a kulcs.

 

Skorka Tibor és Steinwender József

Skorka Tibor és Steinwender József

 

Kiskölökként olykor én is lemerészkedtem a kultúrkatlanba, ahol számos jó arcot ismertem meg, talán az elmúlt rendszer utolsó értelmiségi mohikánjait… noha az értelmiségi szó jelentéstartalmát szinte csak a szocializmushoz köthetjük (a teljesség igénye nélkül álljon itt egy kis osztálynévsor: Csipke Sanyi, Skorka Tibi, Szathmáry Gabi, Szuromi Laci, Vasvári Csaba és Emese… valamint Miksi Attila).

Arra tisztán emlékszem, hogy 1987 nyarának egyik szombat délelőttjén, a Jókai színház előtt Miksi Attila úgy mutatta be nekem Józsa Misit, hogy hamarosan ő lesz a színház új igazgatója.

1989-ben Attila Szegedre költözött, később Győrbe; Józsa Miska pedig Orosházáról Csabára bútorozott… és ő is hihetetlenül fiatalon hunyt el. A Gyopár bezárt, a Féling szétment, majd újra egymásra találtak.

Tegnap (szerda) este pedig szembejött velem a világhálón a szomorúság Miksi Attiláról. Majd ma délelőtt felhívtam Stefit, akivel a főtérre beszéltük meg a találkozót. „Itt lesz Skorka Tibi is.”, tette hozzá.

 

Hegedűs Ildikó

Hegedűs Ildikó

 

Amikor megérkeztem, Stefi épp telefonált… Közben Tibi megsúgta, a vonal végén Hegedűs Ildikó (Kukó), egy szintén félinges fej, aki később évtizedekig volt Miksi kollégája a Győri Nemzeti Színházban (Kukó is rendezőasszisztens).

 

behir.hu: Attilát egy göndör hajú, vékony, szemüveges fiatalemberként ismertem meg.

Kukó: Igen, így festett… Nos, a szegedi színházhoz úgy került be, hogy egy nap összefutottunk a teátrum előtt és épp a műsort nézegette… én meg gyorsan behívtam, hogy jöjjön, mert épp zajlik a stúdióba való felvételi. Természetesen föl is vették; idővel én közben átmentem Győrbe, és jó két év múlva jött utánam.

 

behir.hu: Melyik karakter volt Attila erőssége?

Kukó: Ő elsősorban rendező-asszisztens és ügyelő volt; miközben nagyon jó színész lett volna belőle, de valahogy másfelé fordult az érdeklődése. Persze kisebb szerepeket azért játszott. Ahogy idekerült, megnősült, és három gyermeke születetett. Azt tudni kell, hogy mindenfélével foglalkozott, ami színház: gyerekcsoportot vezetett, közben elvégezte Szombathelyen a tanárképző-főiskolát, ott videós-filmes szakirányon végzett. Továbbá tanított a győri tanítóképző főiskolán is.

 

Miksi Attila és Skorka Tibor

Attila és Tibi

 

Közben folyamatosan együtt dolgoztunk; megdöbbentő munkamódszerrel tudott dolgozni. Az egyik alkalommal a kedvenc könyvéből a Terra amatát próbáltuk, de a bemutató előtt egy nappal még nem volt szövegkönyv. Mondtam is neki: „Attila, b...us, így nem lehet holnap színpadra állni!”. És akkor a kezembe nyomta ezt a könyvet és azt mondta, hogy válassz magadnak egy szöveget… (ekkor mindenki nevet: Kukó, Stefi és Tibi) Hihetetlen, hogy milyen halálugrásokat volt képes megcsinálni… Egészen érdekes módon tudott létezni a világban. Nagyon izgalmas és zaklatott élete volt.

 

behir.hu: Mi történt vele?

Kukó: Beteg volt a szíve, nem akart menni orvoshoz … sajnos.

 

(Majd elbúcsúztunk, letettük a telefont.)

 

Stefi: 2010-ben, egyszer csak kitaláltuk, hogy 25 éves a Féling. Terveztünk is egy bulit, miközben aznap Attilának premierje volt Győrben.

Tibi: Le is mondtunk róla… ám éjfél körül beállított szmokingban, propeller-nyakkendőben, megfűzött egy színész srácot, hogy hozza el, mondván neki Békéscsabán dolga van.

 

Féling Színház

Féling pillanatok

 

behir: Az légvonalban is úgy 350 kilométer.

Stefi: Lerongyoltak.

 

behir: Amikor ezt a beszélgetést egyeztettük, én alig mertem a telefonba beleszólni, míg ti meg viccelődtetek. Szerintetek Attila most mosolyog fent?

Tibi: Szerintem ott ülnek Józsával a felhő szélén és röhögnek rajtunk.

Stefi: Mi Attilával először a Gyopárban találkoztunk. A színháznál volt belső – akik a statisztákat adták –, és egy külső stúdiós csoport, kvázi az utánpótlás. Amikor kellett egy szerep, akkor a stúdiósok általában bejátszottak hozzánk.

Tibi: Például Csipke Sanyi, Kovács Edit, Salka Zsuzsi, Szatmáry Gabi, Vasvári Emese és Csaba és Miksi. Én egyszer egy Schwajda György darabban, a Csodában együtt játszottam Miksivel.

 

Galéria

 

behir: Milyen volt a színpadon?

Tibi: Egy természetes intelligenciával megáldott fiatalember volt; nem játszotta le a másikat, mert megvolt benne a kellő szakmai alázat… szenzációs volt.

Stefi: Két darabunkban szerepelt: az egyik a Tibi által említett Csoda volt, a másik, amit Csipkével csinált, a Boldizsár Péter Félálmaink című dolgozat, amellyel szét is nyerték magukat.

Tibi: Noha egyikőjükből sem lett színész, de ott maradtak a színháznál.

 

behir: Ti honnan tudtátok, hogy meghalt Attila?

Tibi: Kukó hívott bennünket.

 

Miksi Attila

FEL