Hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés – derül ki a WWF Magyarország jelentéséből. A környezetvédelmi szervezet rámutatott arra is, hogy az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80 százalékát érinti, ráadásul a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van. A kormány 2011 óta 160 milliárd forintot fordított a légszennyezés csökkentésére például buszcsere vagy energetikai pályázatok formájában - írja a Magyar Idők.
Lehangoló eredményre jutott a WWF Magyarország a középületek energiahatékonysági felmérésében. A 701 önkormányzat válaszai alapján összeállított körképből kitűnik, hogy a középületek harmada semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik, az ablakok és ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van, a kazánok és a hőleadók helyzete pedig ennél csak egy leheletnyivel jobb.
Az önkormányzatok próbálnak javítani az állapotokon, szinte mindegyik nyomon követi az energetikai korszerűsítést támogató pályázati lehetőségeket. Ám a korlátozottan elérhető pénzügyi forrás miatt a válaszadók 60 százalékának sikertelen volt a pályázati próbálkozása az elmúlt tíz évben. Elérhető hitel és harmadik feles finanszírozás is ezen beruházások költségeinek megtérítésére, ám ezzel a lehetőséggel csak az önkormányzatoknak elenyésző hányada élt az elmúlt évtizedben.
Az önkormányzatok alapvetően három területen javíthatják épületeik energiahatékonyságát. A hőszigetelés a falak állapotától függően 35–65 százalékos energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét.
Nagy potenciál van a fűtési rendszerek korszerűsítésében is, hiszen az új, korszerű földgáztüzelésű kondenzációs kazánok hatásfoka 90 százalék felett is lehet, ami jelentősen meghaladja a régi kazánok hatásfokát.
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy az adott településen milyen lehetőség van a távhőszolgáltatás bevezetésére. A felmérés keretében száz önkormányzat jelezte, hogy lehetőség esetén pályázna a helyi távhőrendszer kiépítésére. Igaz, költséges megoldás, de a legjobb választás lehet a légszennyezés csökkentésére, mivel ilyenkor a fűtőanyagot nagy hatékonysággal égetik el, a légszennyező anyagokat pedig csak egy helyen, folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell megszűrni.
A fűtéssel járó légszennyezés évről évre növekvő probléma, a jelenségen pedig az sem segít, hogy sok önkormányzat tűzifa helyett szenet vagy a még inkább környezetszennyező lignitet oszt a szociálisan veszélyeztetettek számára. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, ezek több mint felénél közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség.
Az a nézet meghaladottá vált, amely szerint a városban rossz a levegő, falun pedig jó – fogalmazott a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a Környezetbarát fatüzelés konferencián. V. Németh Zsolt elmondta, hogy míg korábban a lakosok nem fűtöttek hulladékkal, az elmúlt időszakban ez már szokássá vált. A helyes tüzelési módszerek ismertetése a fő célja a tárca Fűts okosan! kampányának.
A megfelelő fűtési módszer és a tüzelőanyag kiválasztása kiemelt fontosságú a szálló por csökkentése érdekében, ugyanis a kibocsátás 67 százaléka a háztartásokból származik. Világszerte évente hárommillió, Magyarországon 6000-8000 ember halála hozható összefüggésbe a légszennyezéssel.
