Sok helyen szerezhetünk be Békéscsabán mézet: piacon, kiskereskedőnél, multiban, akár háztól is. A címkén az előállító neve mellett a pontos származási hely is megtalálható. Nagyobb üzletláncok polcain azonban már nem találunk ilyen pontos adatokat az üvegen, a nem termelői mézeken ugyanis csak a származási országot vagy régiót kötelező feltüntetni. Ezen kívül hiányzik a fogyasztók tájékoztatásából a beltartalom százalékos arányú feltüntetése is.
A piacon több olyan vásárlóval találkoztunk, aki a termelői mézre esküdött, ám abban, hogy miről lehet felismerni a hamis mézet, nem mindenki volt biztos.
A méz keverésére többnyire Kínából és Dél-Amerikából származó mézet használnak az Európai Unióban. Az ilyen termékeket általában mesterségesen állítják elő, és ezzel nemcsak a fogyasztókat tévesztik meg, hanem a magyar és az uniós méztermelőket szorítják ki a piacról.
– Minden magyar termelőnek elég húsba vágó a téma, hiszen nem elég, hogy romlott a minőség, de szinte egy az egyben megszűnt a nagybani felvásárlás. Lényegesen kevesebb jó minőségű magyar mézet vásárolnak fel a hamisítás miatt, pedig tavaly ilyenkor elég jó áron ment el az akácméz. Ha rövid ideig be is indul a felvásárlás, annyira nyomottak az árak, hogy az a költségeket nem fedezi - mondta el Szlávik-Orvos Mária, a Békéscsaba és Vidéke Méhész Egyesület elnöke, aki szerint megoldást jelenthet, ha a termelők felhívják a vevők figyelmét a tudatosabb vásárlásra. A méhész egyesület elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy legfeljebb csak a méz folyékonyabb állagáról lehet észrevenni, ha hamisított termékről van szó, illetve a kevert mézeknél kristályosodás is megfigyelhető. Ám mindenképp rossz helyzetben vannak a vevők. Ha nem tájékozódhatnak megfelelően, csak beltartalmi vizsgálattal deríthető ki, van-e hamis méz az üvegben.
V.D.
