Miközben állami támogatással is zajlik modern munkásszállók kialakítása, üzemeltetői oldalon úgy látják, 20-50 ezer új férőhelyet is felszívna a piac.
A Világgazdaság szerdai számában megjelent cikk szerint új távlatokat nyitott a kihasználatlan épületek, jellemzően külvárosi irodaházak és pangó forgalmú panziók tulajdonosainak a munkaerőpiac. A kékgallérosokért folyó versenyben egyre fontosabb szerep jut a költséghatékony lakhatás biztosításának, amit színvonalas körülmények között és az együtt élő, több műszakban dolgozó brigádok speciális igényeire építve kell megoldani.
Kondor András, a Staff House Zrt. vezérigazgatója szerint körülbelül húszezren lakhatnak különböző típusú munkásszállókon, és minimum ennyien vagy még többen albérletekben. Miután a társasházakban egyenként, csak elvétve emeletenként kibérelhető lakások nem alkalmasak teljes brigádok, külföldről szerződtetett vendégmunkások csapatainak elszállásolására, a munkaadók, valamint a munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek folyamatosan keresik a tömeges elszállásolási lehetőségeket.
A legegyszerűbben és leggyorsabban, akár két-négy hónap alatt átalakíthatók az irodaházak, de kihasználatlan épületekből sincs annyi, mint amennyire igény lenne. A panziókat is többnyire egyszerű kétágyas, legalább 15 négyzetméteres, önálló vagy közös vizesblokkal felszerelt szobákra szabdalni – e szállásokon ezekre van a legnagyobb igény. Fontos követelmény a több műszakos munkarendben dolgozók számára a megfelelő pihenés lehetőségének biztosítása, hiszen mindig vannak, akik éppen alszanak, miközben mások munkába indulnak vagy lazítanak, és folyamatos a ki-be költözés is. E házakban vannak közös helyiségek, ahol társasági életet is lehet élni, és van gondnok is, aki képes kezelni a különböző életritmusból, sőt, a különböző kulturális háttérből eredő esetleges problémákat.
A szállásokon a takarítás is biztosítva van, amire az elszórtan bérelt lakásokban nem lehet gazdaságos lehetőséget találni – mondja Kondor András. Bár ideiglenes lakhatási lehetőséget biztosítanak, a munkásszállásokon évekig élnek a lakók, akiknek ezekben az épületekben van az otthonuk, többségük csak többhavonta látogat haza. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak – és nem is többségében – férfiak, hanem szinte fele-fele arányban nők és férfiak élnek e szállókon, közülük sokan párként, egészen a gyerekvállalás időpontjáig.
A legnagyobb igény dolgozók tömeges elszállásolására az ipari parkok környékén van, Budapest agglomerációja, Győr, Kecskemét, Miskolc és Hatvan folyamatos célterület. Eszerint – bár az építőiparban is probléma a munkaerő mobilizálhatósága és a munkások gazdaságos elhelyezése – a járműipar generálja a legnagyobb keresletet.
