Egyedülálló videó a Körösök titokzatos lidérceiről

Páratlan felvételsorozat készült a Békés megyei folyók augusztusban ismétlődő természeti csodájáról, az elképesztő sokaságban, mégis rejtetten, kizárólag nyárvégi éjjeleken rajzó kérészfaj, a dunavirág (Ephoron virgo) káprázatos nászáról. A kisfilm különlegességét nem csupán a vízfelszín feletti események már-már „szürreális” történései adják. Igazi kuriózumként bepillanthatunk a sebes-körösi éjszaka titokzatos és sejtelmes víz alatti világába is.

A dunavirág tömeges rajzása az egyik leglátványosabb, de egyben – az átlagember számára – legismeretlenebb természeti folyamat hazánkban. A folyók szennyezettsége miatt négy évtizedig nem volt megfigyelhető, de a környezeti állapotok ezredforduló utáni javulása következtében mára nem csak a Dunán, hanem sok kisebb, hasonló szinttáji adottságú folyónkon megerősödtek e különös rovarok állományai.

Fotó: Tószögi György
Fotó: Tószögi György

Mint arról már a Körös-Maros Nemzeti Park is hírt adott, a faj körös-vidéki élőhelyén, a Sebes-Körös hazai felsőbb szakaszain augusztus közepén idén is elkezdődött a folyó éjszakai virágzása.

A Körösök lidérceinek fantasztikus nászát amatőr természetbúvároknak tavaly és idén sikerült filmre venni, a leforgatott anyagokból pedig összeállításra került egy videó, amely leleplezi Békés megye sajátos ökológiával rendelkező folyójának elképesztő természeti megnyilvánulását, megörökítésre még nem került lenyűgöző pillanatait.

Fotó: Tószögi György
Fotó: Tószögi György

A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége kisfilmtárát gyarapító különleges felvételeken látható, hogy a csöndes, tücsökszavú augusztusi nyárestet követően szinte a „semmiből” elevenedik meg az éjjel és kísérteties, fehér rovartünemények százezrei kezdik meg eszeveszett táncukat a folyó felszínén és afelett.

A zenés kisfilm igazán egyedülálló képkockáit azonban azok a víz alatt készített, a folyó természetes közegében felvett képsorok jelentik, amelyek a kérészek petéinek hóesésként alászálló-kavargó felhőit, illetve a kérészekből és a petékből vehemensen táplálkozó halak rajait örökítik meg.

 

A videó készítői tervezik, hogy a jövőben további részleteket tárnak fel a folyók lidérceinek azon rejtélyes rajzási körülményeiről, melyekre a két év tapasztalatai mutattak rá:

  • A rajzás a Sebes-Körös hazai felső szakaszain – Szeghalom, Újiráz, Körösújfalu, Komádi, Körösszakál térsében – általában augusztus 10. körül kezdődik és rendszerint augusztus végéig eltart.
  • A rovarok kizárólag az éjszaka legelső órájában rajzanak, közvetlen napnyugta után a sötétség beálltával.
  • Időjárástól, hidrológiai körülményektől függően napokra kimaradhat vagy gyengülhet a rajzás, majd ismét intenzívebbé válhat.
  • Erős rajzáskor nem csak a folyófelszín közelében, hanem akár 20-30 méteres magasságig is betöltik a levegőt a repülő rovarok.
  • Számos halfaj egyede – harcsától, a domolykón át a küszig – fogyasztja a dunavirágot, illetve azok petéit; hínármezőknél, bedőlt fáknál, visszaforgóknál az összesodródó kérésztetemeken rajokba tömörülve dőzsölnek a halak.
  • A rovarok rendkívül érzékenyek a fényre, a legcsekélyebb fényforrás (telefon kijelző, óra számlap, gyufaláng) is csábítást jelent számukra, egy erős zseblámpa fényét pedig azonnal százával-ezrével rohamozzák.
  • A holdfényes éjszaka a legoptimálisabb nászukhoz, viszonylag nagyméretű szemeikkel minden bizonnyal jól észlelik a vízfelszín visszatükröződését, ez magyarázatot adhat fényre való túlzott érzékenységükre.
Megosztás:

Címke: , , ,