Egy óra a Hópárduc feleségével

2019. október 19. 13:47 | Behir.hu

A Hópárduc felesége – Életem Erőss Zsolttal című interjúkönyv főszereplői (Sterczer Hilda, a világklasszis hegymászó özvegye és Révész Szilvia újságíró) látogattak el péntek este a békési Püski Sándor Könyvtárba. A vendégeket Szegfű Katalin, a Békési Újság főszerkesztője kérdezte.

(Mi pedig a program előtt Sterczer Hildát, a Hópárduc feleségét.)

 

Milyen ember volt Erőss Zsolt?

Önazonos. Neki nem voltak arcai, ugyanolyan volt a hegyen, vagy amikor előadást tartott, illetve, amikor hegyi túrát vezetett, vagy apaként. Egy nagyon boldog, kiegyensúlyozott ember volt.

 

Amikor Zsolt elveszette a lábát, az emberek nem koppintottak az orrára, hogy ez egy intő jel?

Ezt mindenki belénk akarta beszélni. A halálát követően pláne. A hegymászásban ez benne van. Inkább azt mondom, ez egy lehetőség volt számára, hogy átgondolja az életét, vagy, hogy egy más irányba menjen.

 

Szegfű Katalin, Sterczer Hilda és Révész Szilvia

 

Minden bizonnyal, az otthon ülés lett volna a másik végzete.

Eredendően minden nyomás arra terelte, hogy újra hegyet másszon. Ez volt a könnyebbik út, hiszen azt ismerte. Tudta, hogy abban nagyon jó; onnan nagyon nehéz lett volna valamilyen teljesen mást találni.

 

Ráadásul neki nem a síkon, hanem a függőlegesen leküzdött 8000 méternél robbantak az endorfinbombái.

Pontosan!

 

Ahogy idejöttem, azon gondolkodtam, hogy létezik némi párhuzam: Zsolt és Robert Capa haditudósító, vagy Jack Kerouac beat-író közt. Mindannyiukat az élmény, a megismerés, azaz az út hajtotta – noha nekik nem volt családjuk.

Zsolt ebben hitt, azonfelül ebbe bele is szorult; s mire megállapodott, azzal azonosult, hogy neki ebből kell fenntartani a családját. Ez egy önmagát gerjesztő folyamat volt: előadásokat tartott, naptárokat készített, amit árult és a többi.

 

Sterczer Hilda és Révész Szilvia

 

Mennyire volt nehéz megnyílni Szilvia előtt? Tulajdonképpen, csak kiterítette a lapjait.

Egyszer egy riporter vagy ötször megkérdezte, hogy nem gondolom-e illúziórombolásnak, ami a könyvben van?

 

Konkrétan mire gondolt?

Nem fejtette ki.

 

Amikor befejezték a könyvet, kvázi kibeszélte önmagából a szomorúságot?

Még azelőtt, Tapolyai Emőke pszichológussal átbeszéltem mindent. A gyászfeldolgozás alapvetően nem tud nem pszichológiai lenni. Ráadásul, ami benne van a kötetben, azok nem akkor születtek meg – amikor beszéltem Szilvivel –, hanem az már egy öt éves történet kiforrása. Ezzel szemben egy nagyon jó lezárása egy életszakasznak. Mert amikor megjelent a könyv, akkor kézbevettem, elolvastam, becsuktam és feltettem a polcra.

 

Marci

***

A Hópárduc (oroszul: Снежный барс) címet azok a hegymászók kapják meg, akik a volt Szovjetunió mind az öt hétezres csúcsát megmásszák.

További programok »

FEL